eur:
408.94
usd:
375.21
bux:
74396.82
2024. november 5. kedd Imre
Donald Tusk lengyel miniszterelnök az október 15-i parlamenti választások eredményeképpen megalakított kormányának első ülésére érkezik a varsói kormányfői hivatalban 2023. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Megvonják a közmédia finanszírozását Lengyelországban

A jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását, az csak a jelenlegi helyzet "javítása" után lesz lehetséges - jelentette ki Donald Tusk új lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértkezletén. Andrzej Duda elnök hangsúlyozta: alkotmány megkerülésével nem szabad változtatni a közmédia helyzetén.

Tusk a 2024-es költségvetési tervezetről szóló kormányülést követően tartott sajtókonferenciát.

„Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – fogalmazott Tusk újságírói kérdésre válaszolva. „Készen állunk arra, hogy a közmédiát esetleg a helyzet javítása után támogassuk” – jelentette ki, hozzátéve:

a jövő évi költségvetésben egyelőre semmilyen eszközöket nem különítenek el erre a célra.

Arra vonatkozóan, hogy a szejm kedden napirendre tűzi a lengyel közszolgálati televíziót, rádiót és a PAP hírügynökséget érintő határozatot, Tusk elmondta: a dokumentum „az első lépést jelenti a közmédia javításához”. Bejelentette: a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, amik „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”.

A Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló többségi parlamenti koalíció képviselői által kedden benyújtott határozat-tervezet szerint a szejm arra szólítja fel az állami kincstárat képviselő illetékes szerveket, hogy „javító intézkedéseket” foganatosítsanak a közmédiával szemben.

A szejm arra kötelezi önmagát, hogy haladéktalanul elindítja „a lengyel alkotmánnyal összhangban lévő állapot tartós visszaállítását biztosító” törvényhozói munkát.

A határozat előterjesztői szerint a 2015 őszétől múlt hétig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem hajtotta végre a lengyel alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntését, amely részben alkotmányellenesnek minősítette a 2016 elején hatályba lépett médiatörvény azon előírásait, amelyek értelmében az országos rádió- és televízió-tanácstól (KRRiT) elvonták azt a jogot, hogy a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP vezetőit kinevezze.

A közmédia az idei októberi parlamenti választások után is „az előző kormánytábor érdekében kampányol (...), néha agresszív módon támadja a jelenlegi kormányt (...) teljesen meghamisított valóságképet mutatva be a társadalomnak” – áll a határozatban.

Andrzej Duda államfő kedd délután levelet intézett Szymon Holowniához, a szejm elnökéhez, amiben – utalva a határozat tervezetére – aláhúzta: nem vonja kétségbe a parlamenti többség jogát a jogi rendszer módosításához,

„a politikai cél azonban nem igazolhatja az alkotmányos és törvényi szabályok megsértését vagy megkerülését".

A bejelentett, közmédiát érintő módosításoknak „tekintettel kell lenniük a demokratikus normákra, és csak az alkotmányban megszabott módon lehet őket foganatosítani” – hangsúlyozta Duda.

Holownia kedd reggeli sajtóértekezletén aláhúzta: a határozat nem törvényerejű, csak „megfogalmazza a (2016-ben felállított) Nemzeti Médiatanácsot (RMN) érintő kétségek lényegét”.

Lukasz Schreiber, a PiS képviselője újságíróknak mondta el, hogy a parlamenti többség a közmédia ügyében „határozat útján próbálja előkészíteni törvényellenes lépéseit”. Egy határozattal azonban „nem lehet megkérdőjelezni a törvényeket és az alkotmányt” – húzta alá Schreiber.

A határozattervezetre reagálva, a PAP hírügynökség arra szólította fel a szejmet, hagyjon fel jó hírnevének megsértésével. A hivatalos felhívásban rámutattak: a parlamenti határozat szövege egy újságcikkre támaszkodik, az azt korábban megjelentető, sajtókiadással foglalkozó cég ellen a PAP személyiségi jogok megsértése miatt korábban pert is indított.

Hangsúlyozták: a PAP tényeket közvetít, politikailag független, nem terjeszt propagandát, és nem támogat konkrét politikai pártokat.

A lengyel közmédiát jelenleg az RMN felügyeli, a KRRiT továbbra is működik, a szólásszabadság érvényesülése felett őrködik.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×