A tárcavezető az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján hangsúlyozta, hogy az európaiak, köztük a magyarok már eddig is nagy árat fizettek az ukrajnai háborúért, annak ellenére, hogy azért nem felelősek. "Európai emberek halnak meg, európai infrastruktúra pusztul. És mi, magyarok nem akarjuk, hogy több ember haljon meg és több pusztítás történjen" - jelentette ki, közölve, hogy a béke feltételei és körülményei a magyar álláspont szerint nem fognak javulni az idő előrehaladtával.

Majd arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, csak a tárgyalóasztalnál. "Ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, enélkül a békének még a reményét is feladjuk, és mi nem akarjuk feladni a béke reményét" - közölte. "Hiszek a párbeszédben, hiszek a kommunikációs csatornák nyitva tartásában, ezért is fogadtam el örömmel ezt a meghívást, azt kockáztatva természetesen, hogy súlyos bírálatokat kapok majd Európa egyes részein ezért a döntésemért" - fogalmazott.

Szijjártó Péter a fehérorosz és orosz kollégáját, Szjarhej Alejnyiket és Szergej Lavrovot követő beszédében leszögezte: három dologra lenne szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen megtalálni a megfelelő válaszokat a kihívásokra és el tudja kerülni a helyzet további romlását.

• A legfontosabb, hogy mielőbb le kell zárni a háború Ukrajnában, tűzszünetet kell kötni és béketárgyalásokat kell indítani.
• A második pont a civilizált párbeszéd helyreállítása Kelet és Nyugat között, míg
• a harmadik a visszatérés a kölcsönös tiszteleten, észszerűségen alapuló párbeszédhez a ideologizált és túlpolitizált viták helyett - sorolta, rámutatva, hogy hazánk kész továbbra is mindezen célokért dolgozni.

A miniszter arra is kitért, hogy mára összeomlott az európai gazdasági növekedés modellje, amely a magasan fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult, ennek következményeként Európában négyszer többet kell fizetni a földgázért, mint az Egyesült Államokban, és háromszor többet az áramért, mint Kínában.

Szavai szerint szembe kell néznie az EU-nak a versenyképessége drámai romlásával is, amit bizonyít az is, hogy Kína nemrég átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában.

Az EU részedése a világ GDP-jéből 2010-ben még 22 százalék volt, ez mára 17 százalékra csökkent, miközben Kínáé 9 százalékról 18 százalékra nőtt.

Problémának nevezte, hogy olyan rendkívül gyakorlati ügyek váltak politikai és ideológiai viták túszává, mint az energiaellátás. "Mi a biztonságos energiaellátásra a fizikai valóság kérdéseként tekintünk, nem politikai kérdésként" - mondta, hozzáfűzve, hogy ezért Magyarország fenn fogja tartani a pragmatikus együttműködését Oroszországgal.

Ezt követően kiemelte, hogy miközben egyesek az európai és kínai gazdaság szétválasztását sürgetik, Magyarország nagy sikereket ért el azzal, hogy fontos találkozási ponttá vált az egymástól kölcsönösen függő keleti és nyugati gazdaság között. Jó példaként említette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipart, amelynek elektromos átállása nem lehet sikeres a keleti beszállítók nélkül. "A keleti és a nyugati gazdaság kölcsönösen függ egymástól. Tetszik, vagy nem tetszik, ez tény" - húzta alá.