Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay

Nobel-békedíjas óriását gyászolja Finnország

Két évvel ezelőtt, 2021-ben jelentették be, hogy Martti Ahtisaari előrehaladott Alzheimer-kórban szenved.

Meghalt 86 éves korában Martti Ahtisaari, Finnország korábbi elnöke, a nemzetközi konfliktusok megoldása érdekében végzett munkájáért 2008-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett globális békeközvetítő - jelentette be hétfőn az Ahtisaari által alapított Válságkezelési Kezdeményezés - Martti Ahtisaari Békealapítvány.

Az erőszakos konfliktusok megelőzésére és megoldására általa létrehozott alapítvány közleménye szerint, a szervezet "mélyen megrendült alapítója és igazgatótanácsi elnöke elvesztése miatt".

Két évvel ezelőtt, 2021-ben jelentették be, hogy Ahtisaari előrehaladott Alzheimer-kórban szenved.

A politikus legjelentősebb eredményei közé tartozik, hogy segített elérni a békemegállapodásokat Szerbia koszovói kivonulásával kapcsolatban az 1990-es évek végén, Namíbia függetlenségi törekvésével kapcsolatban az 1980-as években, valamint az indonéziai Aceh tartomány autonómiájával kapcsolatban 2005-ben. Az 1990-es évek végén részt vett az észak-írországi békefolyamatban is, és megbízást kapott az IRA terrorista csoport lefegyverzési folyamatának nyomon követésére.

A norvég Nobel-békedíjbizottság 2008 októberében a békedíj odaítélésékor kiemelte, hogy Ahtisaari "a nemzetközi konfliktusok megoldása érdekében több kontinensen és több mint három évtizeden keresztül tett fontos erőfeszítéseket".

A politikus hat éven át - 1994-től 2000-ig - volt Finnország elnöke. A 2000 januári elnökválasztáson nem indult, hogy másodszor is államfő legyen. Ezután több nemzetközi pozíciót is felajánlottak neki, a többi között az ENSZ menekültügyi ügynökségénél, de ehelyett úgy döntött, hogy saját irodát nyit Helsinkiben, amely a nemzetközi válságok közvetítésére összpontosít. Ekkor alapította meg a helsinki székhelyű Válságkezelési Kezdeményezést.

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×