Irán eredetileg a jemeni huti lázadóknak szánta a küldeményt, de az amerikaiak közbeléptek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyanis 2015-ben határozatot hozott, amelyben megtiltotta, hogy a jemeni polgárháború résztvevőinek bárki fegyvert szállítson – írja a BBC. A hutik 2014-ben lázadtak fel, elfoglalták az ország fővárosát Szanaát és elűzték a kormányt, amelyet viszont a világ legtöbb országa azóta is Jemen törvényes vezetőjének tekint.
Az Egyesült Államok haderejének központi parancsnoksága – amely a közel-keleti térségben irányítja az amerikai fegyveres erőket – még tavaly decemberben jelentette be, hogy az ENSZ határozatának megfelelően, elfogtak egy iráni teherszállító hajót, amely lőszert vitt a jemeni hutiknak. Az amerikai kormány bírósághoz fordult és beperelte az iráni Forradalmi Gárdát, amely a muníciót Jemenbe küldte. A bíróság úgy döntött, hogy a lefoglalt lőszert elkobozhatják, mert annak tulajdonosa bűncselekményt követett el.
Irán nemcsak a jemeni lázadóknak, hanem Oroszországnak is szállít fegyvert, főleg öngyilkos drónokat, sorozatvetőkhöz való rakétákat és tüzérségi lőszert. A BBC szerint a lefoglalt iráni lőszert azért adta Washington Kijevnek, mert már majdnem elfogyott az a pénz, amit Ukrajna támogatására elkülönítettek. Újabb forrásokhoz viszont egyelőre nem juthat a washingtoni kormányzat, mert a képviselőház keményvonalas republikánus tagjai ezt akadályozzák. Azzal pedig, hogy lemondatták az ugyancsak republikánus házelnököt, további késleltetik az ukrajnai segélykeret növelését.
Ugyanakkor a brit média cég idézi a NATO katonai bizottságának elnökét, aki a hét elején, a varsói Biztonsági Fórumon arra figyelmeztetett, hogy a szövetség lőszerkészletei kimerülőben vannak. Rob Bauer holland tengernagy szó szerint azt mondta: "Már kilátszik a hordó alja." Szerinte három évtizeden keresztül a nyugati katonai szövetség vezetői elhanyagolták a lőszergyártást, amelynek az lett az eredménye, hogy már az ukrajnai háború kitörése előtt is csak a szükséges mennyiség fele, vagy még annál is kevesebb állt rendelkezésre. Az admirális sürgette a tagországokat, hogy pörgessék fel a lőszergyártást.
Ehhez kapcsolódóan a brit védelmi miniszter azt szorgalmazta, hogy a NATO-országok mielőbb emeljék fel a katonai kiadásaik összegét a GDP-jük 2 százalékra. James Heappey sajnálattal jegyezte meg, hogy ezt eddig a 31 tagállamból csak 11 tette meg.
