Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédet mond a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) székháza új épületrészének átadásán Szabadkán 2022. november 11-én.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Pásztor István: nem igaz, hogy eltűnnek a magyar településtáblák a Vajdaságban

A helységnévtáblák esetében pontosan és részletesen kidolgozott szabályozás van érvényben, nincs rendszerszintű magyarellenesség a Vajdaságban – mondta az InfoRádióban a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

A Telex azt írta szerdán megjelent cikkében, hogy a Vajdaság magyarlakta területein számos helyen kicserélték a helységnévtáblákat, és azokon már csak cirill felirat látható. A cikk szerint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége jogi útra terelte az ügyet, és kiderült, hogy jogsértő a kizárólag szerb feliratok használata, a hatóságok azonban a beérkező panasz után sem pótolják a magyar nyelvű táblákat.

A Telex szerint ezek után a magyar nyelvű útirányjelző táblák is eltűntek a Vajdaságban. A szerb közlekedési minisztérium is közleményt adott ki az ügyben: a tárca közlekedésbiztonsági kockázatnak tartja a kisebbségi nyelvű irányjelzőket.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy megdöbbent, amikor tudomást szerzett a Telex által közölt írásról, amit „nagy hanyagságból elkövetett mellébeszélésnek” tart. Pásztor István azt megerősítette, hogy időnként megrongálják a helységnévtáblákat – mind a szerb, mind a magyar feliratúakat. Az okozott károkat azonban rendre rövid időn belül orvosolják, kijavítják.

„Nem tűnnek el magyar helységnévtáblák. A magyar helységnévtáblák kiírásra kerülnek”

– cáfolta az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhírt.

Hozzátette: ködösítés, rossz szándék és rosszindulat tapasztalható, mert szerinte „összemossák” a helységnévtáblákat és az útjelzőtáblákat például az autópályákon, ahol szerbül és angolul vannak kiírva a különböző utasítások, magyarul viszont nem. Pásztor István kiemelte: ilyen jellegű törvényi kötelezettség nincs is. Mint fogalmazott, a helységnévtáblák esetében pontosan és részletesen kidolgozott szabályozás van érvényben.

Nemrégiben a magyar Szabadka feliratot is megrongálták egy körforgalomban, a cirill betűs felirat viszont érintetlen maradt. A vajdasági magyar politikus tájékoztatása szerint ez nem helységnévtábla volt, hanem egy olyan villogó reklámtábla, amely a város nevét jelzi az arra közlekedőknek. Ezek a villogó táblák először szerb nyelven jelentek meg, majd később Pásztor István közbenjárásával és a köztársasági elnök segítségével magyarul is. Egy ilyen táblát rongáltak meg, ami a politikus megfogalmazása szerint „vandál cselekedet” volt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek semmi köze sincs a nyelvhasználati jogokhoz és a helységnevek kiírásával kapcsolatos jogokhoz. „Ez pusztán egy egyszerű bűncselekmény volt, aminek a felgöngyölítése folyamatban van. Reményeim szerint hamarosan kézre kerülnek a tettesek, és világos helyzet fog kialakulni ezzel kapcsolatban” – közölte.

Pásztor István határozottan állítja, hogy rendszerszinten és az egyszerű emberek szintjén sincs magyarellenesség Szerbiában.

„Töretlenül ezt tapasztaljuk az elmúlt egy évtizedben, és ezt az egyik legnagyobb értékként éljük meg” – tette hozzá.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint ugyanakkor kijelenthető, hogy a szabadkai táblákat megrongálóknak nem felel meg a magyarok és a szerbek közötti együttélésnek ez a formája. „Megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy feszültségek jöjjenek létre és azok gerjeszthetők legyenek.” Mint mondta, ilyen gondolkodású emberek mindkét oldalon vannak, de csak kis számban. „Ők nem jelentenek rendszerszerű problémát, hacsak úgy nem, hogy az egész rendszernek a felborítására törekszenek. Ennek az esélye azonban ebben a pillanatban egyenlő a nullával” – zárta gondolatait az InfoRádióban Pásztor István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×