Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédet mond a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) székháza új épületrészének átadásán Szabadkán 2022. november 11-én.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Pásztor István: nem igaz, hogy eltűnnek a magyar településtáblák a Vajdaságban

A helységnévtáblák esetében pontosan és részletesen kidolgozott szabályozás van érvényben, nincs rendszerszintű magyarellenesség a Vajdaságban – mondta az InfoRádióban a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

A Telex azt írta szerdán megjelent cikkében, hogy a Vajdaság magyarlakta területein számos helyen kicserélték a helységnévtáblákat, és azokon már csak cirill felirat látható. A cikk szerint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége jogi útra terelte az ügyet, és kiderült, hogy jogsértő a kizárólag szerb feliratok használata, a hatóságok azonban a beérkező panasz után sem pótolják a magyar nyelvű táblákat.

A Telex szerint ezek után a magyar nyelvű útirányjelző táblák is eltűntek a Vajdaságban. A szerb közlekedési minisztérium is közleményt adott ki az ügyben: a tárca közlekedésbiztonsági kockázatnak tartja a kisebbségi nyelvű irányjelzőket.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy megdöbbent, amikor tudomást szerzett a Telex által közölt írásról, amit „nagy hanyagságból elkövetett mellébeszélésnek” tart. Pásztor István azt megerősítette, hogy időnként megrongálják a helységnévtáblákat – mind a szerb, mind a magyar feliratúakat. Az okozott károkat azonban rendre rövid időn belül orvosolják, kijavítják.

„Nem tűnnek el magyar helységnévtáblák. A magyar helységnévtáblák kiírásra kerülnek”

– cáfolta az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhírt.

Hozzátette: ködösítés, rossz szándék és rosszindulat tapasztalható, mert szerinte „összemossák” a helységnévtáblákat és az útjelzőtáblákat például az autópályákon, ahol szerbül és angolul vannak kiírva a különböző utasítások, magyarul viszont nem. Pásztor István kiemelte: ilyen jellegű törvényi kötelezettség nincs is. Mint fogalmazott, a helységnévtáblák esetében pontosan és részletesen kidolgozott szabályozás van érvényben.

Nemrégiben a magyar Szabadka feliratot is megrongálták egy körforgalomban, a cirill betűs felirat viszont érintetlen maradt. A vajdasági magyar politikus tájékoztatása szerint ez nem helységnévtábla volt, hanem egy olyan villogó reklámtábla, amely a város nevét jelzi az arra közlekedőknek. Ezek a villogó táblák először szerb nyelven jelentek meg, majd később Pásztor István közbenjárásával és a köztársasági elnök segítségével magyarul is. Egy ilyen táblát rongáltak meg, ami a politikus megfogalmazása szerint „vandál cselekedet” volt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek semmi köze sincs a nyelvhasználati jogokhoz és a helységnevek kiírásával kapcsolatos jogokhoz. „Ez pusztán egy egyszerű bűncselekmény volt, aminek a felgöngyölítése folyamatban van. Reményeim szerint hamarosan kézre kerülnek a tettesek, és világos helyzet fog kialakulni ezzel kapcsolatban” – közölte.

Pásztor István határozottan állítja, hogy rendszerszinten és az egyszerű emberek szintjén sincs magyarellenesség Szerbiában.

„Töretlenül ezt tapasztaljuk az elmúlt egy évtizedben, és ezt az egyik legnagyobb értékként éljük meg” – tette hozzá.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint ugyanakkor kijelenthető, hogy a szabadkai táblákat megrongálóknak nem felel meg a magyarok és a szerbek közötti együttélésnek ez a formája. „Megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy feszültségek jöjjenek létre és azok gerjeszthetők legyenek.” Mint mondta, ilyen gondolkodású emberek mindkét oldalon vannak, de csak kis számban. „Ők nem jelentenek rendszerszerű problémát, hacsak úgy nem, hogy az egész rendszernek a felborítására törekszenek. Ennek az esélye azonban ebben a pillanatban egyenlő a nullával” – zárta gondolatait az InfoRádióban Pásztor István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×