Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Egy ukrán dróntámadásban megrongálódott épület Moszkvában 2023. július 30-án. A támadás során egy ember megsebesült, két épületben keletkezett kár.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Tálas Péter: az ukrán támadásoknak óriási, de nem katonai jelentősége van

Oroszország nyugat-ukrajnai városok elleni rakétatámadásaiban legalább három ember meghalt. Közben Ukrajna újabb drónokat vetett be orosz földön. Miért támadja Oroszország Nyugat-Ukrajnát, Ukrajna pedig mit remél a drónok alkalmazásától? Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.

Oroszországnak eddig nem volt elég eszköze Nyugat-Ukrajna támadásához, de most valószínűleg iráni fegyverekhez jutott. Ezek bevetésében az motiválja az oroszokat, hogy tovább növeljék Ukrajna költségeit és ellehetetlenítsék az országot – mondta az InfoRádióban Tálas Péter. Azt is hozzátette: valószínűleg olyan célpontokat igyekeznek támadni, ahol sejtik, hogy ott harcjárművek karbantartása folyhat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben választások lesznek a Donbász területén, és miután eddig nem igazán jöttek az orosz sikerek, ezt ellensúlyozhatják – hasonlóan a Fekete-tengeri lépésekhez – ezek a támadások. „A marginális, de kommunikálható eszkaláció, ami sikerként adható el.”

Szerinte az, hogy Oroszország egész Ukrajnára kiterjeszti a támadásokat, azt is jelentheti: mindenki érezze a fenyegetést. Az oroszok abban bíznak, hogy ez majd megmozgatja az ukrán társadalmat és szembe fordítja a kijevi vezetéssel. „Ez egyelőre nem nagyon mutatkozik, sőt, azokat is ellenállásra ösztönzi, akik eddig nem érzékelték a háború tényleges menetét.”

Az Ukrajna által indított dróntámadásoknak nem katonai, hanem kommunikációs és pszichológiai jelentősége van,

az viszont óriási – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: a kérdés, mennyire ellenálló az orosz védelem. Ha az orosz célpontokba csapódó drónokat Ukrajnából indítják – amiknek így vagy 800 kilométert kell megtenniük –, akkor az orosz légvédelem teljesítménye kifogásolható. Amennyiben orosz területekről vetik be a robotokat, akkor pedig a határőrség, illetve a belbiztonság hatékonysága kérdőjeleződik meg.

Tálas Péter szerint az orosz és az ukrán támadásnak van még egy célja: senki se érezhesse magát biztonságban, a háborún kívülállónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×