Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
Egy ukrán dróntámadásban megrongálódott épület Moszkvában 2023. július 30-án. A támadás során egy ember megsebesült, két épületben keletkezett kár.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Tálas Péter: az ukrán támadásoknak óriási, de nem katonai jelentősége van

Oroszország nyugat-ukrajnai városok elleni rakétatámadásaiban legalább három ember meghalt. Közben Ukrajna újabb drónokat vetett be orosz földön. Miért támadja Oroszország Nyugat-Ukrajnát, Ukrajna pedig mit remél a drónok alkalmazásától? Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.

Oroszországnak eddig nem volt elég eszköze Nyugat-Ukrajna támadásához, de most valószínűleg iráni fegyverekhez jutott. Ezek bevetésében az motiválja az oroszokat, hogy tovább növeljék Ukrajna költségeit és ellehetetlenítsék az országot – mondta az InfoRádióban Tálas Péter. Azt is hozzátette: valószínűleg olyan célpontokat igyekeznek támadni, ahol sejtik, hogy ott harcjárművek karbantartása folyhat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben választások lesznek a Donbász területén, és miután eddig nem igazán jöttek az orosz sikerek, ezt ellensúlyozhatják – hasonlóan a Fekete-tengeri lépésekhez – ezek a támadások. „A marginális, de kommunikálható eszkaláció, ami sikerként adható el.”

Szerinte az, hogy Oroszország egész Ukrajnára kiterjeszti a támadásokat, azt is jelentheti: mindenki érezze a fenyegetést. Az oroszok abban bíznak, hogy ez majd megmozgatja az ukrán társadalmat és szembe fordítja a kijevi vezetéssel. „Ez egyelőre nem nagyon mutatkozik, sőt, azokat is ellenállásra ösztönzi, akik eddig nem érzékelték a háború tényleges menetét.”

Az Ukrajna által indított dróntámadásoknak nem katonai, hanem kommunikációs és pszichológiai jelentősége van,

az viszont óriási – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: a kérdés, mennyire ellenálló az orosz védelem. Ha az orosz célpontokba csapódó drónokat Ukrajnából indítják – amiknek így vagy 800 kilométert kell megtenniük –, akkor az orosz légvédelem teljesítménye kifogásolható. Amennyiben orosz területekről vetik be a robotokat, akkor pedig a határőrség, illetve a belbiztonság hatékonysága kérdőjeleződik meg.

Tálas Péter szerint az orosz és az ukrán támadásnak van még egy célja: senki se érezhesse magát biztonságban, a háborún kívülállónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
El kéne jutnunk oda, hogy nem bolond, aki pszichológus, pszichiáter segítségét kéri – szakértők a mentális egészség napján

El kéne jutnunk oda, hogy nem bolond, aki pszichológus, pszichiáter segítségét kéri – szakértők a mentális egészség napján

Október 10-e a Mentális Egészség Világnapja. Ennek kapcsán készített felmérést a magyar fiatalok lelkiállapotáról az IDEA Intézet, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító. A kutatás szerint minden harmadik 14 és 19 év közötti fiatal lelki problémákkal küzd, és szorongva kezdi a napját. Az NNGY szakértője az InfoRádióban arra is rámutatott, hogy bár csökken az öngyilkosságok mértéke, gyakran még mindig bolondnak tartják, aki mentális segítséget kér, ezért még a felnőttek is szégyellik ezt.

Karácsony Gergely az InfoRádió Arénájában: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Egy 28 éves laboratóriumi dolgozó halála után továbbra is nyitott kérdéseket vet fel az irkutszki pestisellenes kutatóintézet ügye. Az első beszámolók tüdőpestis-gyanúról szóltak, az orosz hatóságok azonban azt állítják, hogy pestises esetet nem igazoltak, és a járványügyi helyzet nyugodt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint viszont a hiányzó információk miatt teljes kockázatértékelés egyelőre nem készíthető. A Portfolio ezért megnézte, hogyan kezeli most az ügyet az orosz hivatalos kommunikációra támaszkodó regionális sajtó, és mit írnak azok az orosz nyelvű, függetlenebb források, amelyek a helyi bizonytalanságot és információhiányt is bemutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×