Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Volodimir Zelenszki ukrán elnök (b) és Emmanuel Macron francia államfő a Klaus Iohannis román elnökkel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Olaf Scholz német kancellárral tartott kijevi sajtótájékoztató végén, 2022. június 16-án. Draghi, Macron és Scholz együtt utazott az ukrán fővárosba, hogy az orosz katonai támadás alatt álló országnak nyújtott segítségről tárgyaljon.
Nyitókép: Ludovic Marin

Tett egy gesztust Oroszország felé a francia elnök

Emmanuel Macron szerint Oroszországnak veszítenie kell, de nem cél, hogy teljesen tönkretegyék.

Emmanuel Macron francia államfő egy vasárnapi interjúban megerősítette, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország vereségét szeretné, de óvatosságra intette mindazokat, akik "mindenekelőtt Oroszország széttaposását" célozzák, ami "soha nem lesz Franciaország álláspontja".

"Oroszország vereségét szeretném, és azt szeretném, ha Ukrajna meg tudná védeni az álláspontját, de meggyőződésem, hogy a végén mindez nem katonailag fog megoldódni" - fogalmazott a francia elnök a Le Journal du Dimanche című, vasárnap megjelenő lapnak, a Le Figaro című napilapnak és France Inter közrádiónak adott interjújában.

"Egyesekkel ellentétben én nem gondolom, hogy Oroszországot teljesen tönkre kell tenni, meg kell támadni szárazföldön. Ezek a megfigyelők mindenekelőtt Oroszország széttaposását szeretnék. Ez soha nem volt Franciaország álláspontja, és nem is lesz soha" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Az államfő azokra utalt, akik tavasszal bírálták, mert többször is elmondta, hogy "nem szabad megalázni Oroszországot", mégpedig azért nem, hogy "azon a napon, amikor a harcoknak vége lesz, tudjunk majd egy megoldási utat kiépíteni a diplomácia eszközeivel".

Az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciát (MSC) követően készült interjúban az államfő megerősítette: a tárgyalásos megoldást szorgalmazza továbbra is.

A konferencián a francia elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút. Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök máris kudarcot vallott, miután nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem "neokolonialista" háborút folytat, amelyben ráadásul olyan "neo-maffiaállami" eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem erősödik, két új taggal bővül, és Vlagyimir Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét - emelte ki Emmanuel Macron, aki elmondta: fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást, hogy az ukrán csapatok "ellentámadásba lendüljenek" annak érdekében, hogy "hiteles tárgyalások" kezdődhessenek a két fél között.

"Most az kell, hogy Ukrajna olyan katonai offenzívát indítson, amely megzavarja az orosz frontot annak érdekében, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek" - mondta a vasárnapi interjúban Emmanuel Macron. Szerinte "egyik fél sem tud teljesen győzni", mert "a mozgósítás hatásai nem olyan jelentősek sem Ukrajnában, sem Oroszországban, mint amire számítani lehetett, és megvannak a kapacitásbeli korlátai".

A francia elnök úgy vélte, hogy "minden más opció, mint Vlagyimir Putyin, a jelenlegi rendszeren belül rosszabbnak tűnik". A lap szerint ezzel olyan, keményebb álláspontot képviselő emberekre utalt, mint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vagy Jevgenyij Prigozsin, az offenzívában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója.

"Őszintén, azt lehet gondolni, hogy egy demokratikus megoldás fog az orosz civil társadalomban megerősödni annyi bekeményített év után és egy konfliktus kellős közepén? Nagyon szeretném, de nem hiszek igazán benne" - mondta Emmanuel Macron.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×