Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.78
bux:
121702.25
2026. január 16. péntek Gusztáv
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök az államok kormányzóival és a legfelsőbb bíróság elnökével találkozik a brazíliavárosi elnöki hivatalban, a Planalto-palotában 2023. január 9-én, egy nappal az után, hogy Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök támogatói megostromolták a hivatalt, továbbá a kongresszus és a legfelsőbb bíróság épületét. A volt elnök támogatói szerint Bolsonaro baloldali ellenfele, Lula da Silva csalással győzött a 2022. októberi elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/André Borges

Közös devizaelszámolást vezetne be a két legnagyobb dél-amerikai gazdaság

Más térségbeli államokat is szívesen látnának benne. Ha létrejönne, ez lenne a világ második legnagyobb pénzügyi uniója - a teljes együttműködésre azonban kicsi az esély.

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről, a közös elszámolási egység bevezetéséről és egy argentin-brazil földgázvezeték létesítésének feltételeiről tárgyalt hétfőn Buenos Airesben a brazil és az argentin elnök.

Az első külföldi útján Argentínába látogató Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök argentin kollégájával és baloldali szövetségesével, Alberto Fernándezzel tartott közös sajtótájékoztatóján közölte: előzetes tárgyalásokat folytattak

közös elszámolási egység bevezetéséről az amerikai dollártól való függőség csökkentése érdekében, amely azonban nem helyettesítené a jelenlegi valutákat.

Az argentin gazdaság előtt számos kihívás áll, így a dollárhiány, míg a kormány a devizakészletek feltöltéséért küzd, miközben az infláció tavaly megközelítette a száz százalékot.

A két vezető a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) 7. csúcstalálkozója alkalmából találkozott az argentin fővárosban.

Előzőleg Fernando Hadded brazil pénzügyminiszter és más vezetők kevéssé valószínűsítették a teljes valutaunió bevezetését.

Fernández közölte, hogy Lulával megvitatták az argentínai Vaca Muerta palagáz lelőhelyekről történő gázszállítás lehetőségét Brazíliába. Lula hozzátette, hogy

a BNDES brazil fejlesztési bank finanszírozhatná a gázvezeték építését.

A 7. csúcstalálkozóra több mint húsz államfőt, számos nemzetközi szervezet képviselőit várják, közöttük Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét. Az argentin fővárosba várták Miguel Díaz-Canel kubai és Nicolás Maduro venezuelai elnököt is. Maduro végül lemondta a részvételt, arra hivatkozva, hogy "agressziót terveztek" a küldöttség ellen.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×