Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Tüntetők az isztambuli svéd konzulátus épülete előtt 2023. január 22-én. A tiltakozók felszólitották a török kormányt, hogy azonnal szakítsa meg minden kapcsolatát Svédországgal, miután előző nap Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője, aki svéd állampolgár is egyben, elégette a Korán egy példányát egy Ankara-ellenes tüntetésen Stockholmban. Ez tovább növelte a két ország közötti feszültséget, miközben Svédországnak szüksége van a török jóváhagyásra NATO-csatlakozásához.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Recep Tayyip Erdogan mondott egy nemet a svéd NATO-csatlakozásra

Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati "gyalázatos" Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki a török elnök Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.

Az államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza - nyomatékosította.

Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.

A döntés tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz szüksége van Törökország jóváhagyására (a NATO-tagországok közül már csak Törökország és Magyarország nem hagyta jóvá a finn és a svéd csatlakozást).

A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.

Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért. A konfliktus már több tízezer ember életét követelte.

A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte.

(Nyitóképünkön tüntetők az isztambuli svéd konzulátus épülete előtt 2023. január 22-én. A tiltakozók felszólitották a török kormányt, hogy azonnal szakítsa meg minden kapcsolatát Svédországgal, miután előző nap Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője, aki svéd állampolgár is egyben, elégette a Korán egy példányát egy Ankara-ellenes tüntetésen Stockholmban. Ez tovább növelte a két ország közötti feszültséget, miközben Svédországnak szüksége van a török jóváhagyásra NATO-csatlakozásához.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×