eur:
399.63
usd:
361.47
bux:
73503.91
2024. október 2. szerda Petra
Nyitókép: Pixabay.com

Német többségi vélemény: a függetlenség és a szabadság többet ér a békénél

A németeknek csak alig 9 százaléka gondolja úgy, hogy tekintélyelvű rendszerek "jó jövőt" harcolhatnak ki.

A németek többsége szerint a szuverenitás és a szabadság védelme fontosabb a békénél, és a demokráciák sikeresebbek lesznek a tekintélyelvű rendszereknél - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapban ismertetett kutatás szerint Németország lakosságának többsége borúsnak látja a jövőt, így például 87 százalék úgy véli, hogy a következő tíz évben növekedik a gazdagok és a szegények közötti különbség, 80 százalék szerint egyre több gondot okoz majd az éghajlatváltozás, 79 százalék szerint felerősödnek a társadalmi feszültségek, és

78 százalék szerint csökken a jólét.

A német társadalomra ugyancsak jellemző a tehetetlenség érzése, ezt mutatja, hogy a felmérésben megkérdezettek 55 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy "a jövőt mindenekelőtt olyan események határozzák meg, amelyekre nincs befolyásunk".

A felmérést az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach - IfD) végezte, amelynek vezetője, Renate Köcher a FAZ-ban közölt kutatási beszámolójában kiemelte: válságos időkben sok múlik azon, hogy az emberek mennyire bíznak magukban, és mennyire erős az a meggyőződés, hogy a jövő a megfelelő döntésekkel és intézkedésekkel pozitívan befolyásolható.

"Ez a bizalom jelenleg alacsony" - írta, hozzátéve, hogy a lakosság többsége még tíz éves távlatban sem látja jónak az ország jövőjét.

Ugyanakkor "figyelemre méltó", hogy

a németek többsége bízik a szabadságon alapuló társadalmi berendezkedés teljesítőképességében,

annak ellenére, hogy nemcsak Európában, hanem a világon máshol is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a tekintélyelvű kormányzati formák, amelyek egyre inkább az elnyomásra támaszkodnak. Ezt jelzi, hogy mindössze 16 százaléka gondolja úgy, hogy hosszú távon a tekintélyelvű rendszerek érvényesülnek, és a lakosság 60 százalékának az a meggyőződése, hogy "a szabadság és a demokrácia nyugati vezéreszméi győzedelmeskednek".

Még szélesebb körű az egyetértés abban, hogy a demokráciák jobban meg tudnak birkózni a jövő nagy kihívásaival. Így vélekedik a német lakosság 73 százaléka, és csupán 9 százalék gondolja azt, hogy inkább a tekintélyelvű rendszerek alkalmasak a jó jövő kiharcolására.

A többség ugyancsak egyértelműen igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy előbbre való-e a szuverenitás és a szabadság védelme, mint a béke biztosítása mindenáron. Mindössze 22 százalékuknak mondta azt, hogy a béke a legfontosabb, még akkor is, ha ez a behódolást jelenti.

"Nem mindegy azonban, hogy a saját szabadságunk védelméről vagy egy másik ország támogatásáról van-e szó" - mutatott rá Renate Köcher, kifejtve:

a német lakosság úgy érzi, hogy jelentős kárt szenved Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben, ugyanakkor nem gondolja, hogy a háború fenyegetheti a saját szuverenitását és szabadságát.

Ez a jelenség "még nagyobb kihívássá teszi" az Oroszország elleni európai uniós szankciók támogatottságának fenntartását, "különösen akkor, ha a járulékos károkat az eddiginél is erősebben megérzi majd a lakosság" - írta Renate Köcher.

Címlapról ajánljuk

Kis-Benedek József: Irán maga lépett akcióba, és ez az eszkaláció irányába mutat

Izrael nem számított az iráni csapásra, Teherán viszont nem akart nagyobb támadást indítani – értékelte az újabb közel-keleti konfliktust Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő beszélt arról is, hogy Irán a Nyugat által eddig nem ismert rakétákkal támadott, amelyek nagyon gyorsan elérték Izrael területét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.02. szerda, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora
Itt vannak a Prima Primissima díj 2024-es jelöltjei

Itt vannak a Prima Primissima díj 2024-es jelöltjei

Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának, rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre. A több mint 900 jelölést mérlegelve kiválasztották azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és a vele járó, ettől az évtől jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában tartandó gálán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×