Nem sokkal II. Erzsébet királynő állami temetését követően a világ vezetői a Föld másik felén ismét egy temetés miatt gyűlnek össze. Az ország lakosai azonban sokkal ellentmondásosabban fogadják ezt az eseményt, mint a britek tették azt másfél hete, az ok pedig nem a magas költség.

Közvéleménykutatások szerint Japán lakosságának fele ellenzi, hogy Sindzót állami temetés illesse: tízezer ember tüntetett ez ellen, egy férfi pedig felgyújtotta magát - írja a BBC.

Japán szövetségeseinek ugyanakkor jó alkalom ez arra, hogy megmutassák magukat: Joe Biden amerikai elnök ugyan nem utazik el Tokióba, de ott lesz Kamala Harris alelnök, Anthony Albanese ausztrál miniszterelnököt pedig három elődje is elkíséri. Narendra Modi indiai miniszterelnök II. Erzsébet temetését kihagyta, Abe Sindzóén viszont ott lesz.

Miért ellenzik az eseményt ennyire a közemberek, ha a világ vezetői megtisztelik azt jelenlétükkel?

Politikusnak ritkán jár ki ilyen temetés

Először is Japánban az uralkodói család tagjai számára tartják fenn az állami temetés intézményét. A második világháború befejezte óta egyetlen politikusnak járt ki ez a ceremónia, még 1967-ben, tehát az, hogy Abe Sindzot is így helyezik végső nyugalomra, szokatlan választás, melynek hátterében sok ok áll.

Először is az, hogy merénylet áldozata lett.

A japánok meggyászolták, s bár aktív politikusként nem volt széles körben népszerű, az emberek java egyetért azzal, hogy stabilitást hozott az országba. Nála hosszabb ideig senki sem volt miniszterelnöke az Japánnak, és nála jobban senki nem is formálta a második világháború utáni ország képét. Ezt ismeri el az állami temetés.

"Megelőzte korát. Megértette a változó időket, hogy egy felemelkedő Kína felborítja az erőviszonyokat és átformálja a térség rendjét. Ezért akarta átvenni a vezetést" - Kazuto Szuzuki professzor, politológus és egykori Abe-tanácsadó így emlékezik vissza.

Vezető szerep és átalakított szemlélet a hadseregben

Szuzuki professzor szerint erre mutat rá az is, amit a Transz-csendes-óceáni partnerség (TPP), Amerika összes ázsiai-csendes-óceáni szövetségesét egy óriási szabadkereskedelmi övezetbe tömörítő szervezet kapcsán megtett. Amikor 2016-ban Donald Trump kivonta az Egyesült Államokat a TPP-ből, mindenki arra számított, hogy az összeomlik. De nem így történt. Abe átvette a vezetést, és létrehozta az Átfogó és Progresszív Megállapodás a Transz-csendes-óceáni Partnerségért (CPTPP) nevű szervezetet, amely jelezte Japán új hajlandóságát arra, hogy átvegye a vezető szerepet Ázsiában. Kulcsszerepet játszott a Quad, az USA, Japán, India és Ausztrália szövetségének létrehozásában is.

A japán hadseregben ennél is jelentősebb változásokat hajtott végre: 2014-ben olyan törvényt kényszerített ki, amely

újraértelmezte Japán háború utáni pacifista alkotmányát, így utat nyitott a kollektív önvédelem gyakorlása előtt.

Ennek értelmében Japán képes csatlakozni amerikai szövetségeséhez a saját határain túli katonai akciókban. A lépés ellentmondásos volt, sokan vádolták azzal, hogy az országot háború felé vezeti. A háború által traumatizált országban sokan már emiatt állami temetése ellen vannak. Ráadásul a lépéshez népszavazást kellett volna kiírnia, amin biztosan nem ment volna át kezdeményezése, ezért "újraértelmezte" az alkotmányt - elszámoltathatóságát csökkentve.

Támogatói szerint félreértették őt

Támogatói szerint ugyanakkor akik emiatt elégedetlenkednek, szem elől tévesztik az okot: azt, hogy a miniszterelnök észrevette a Kína jelentette növekvő fenyegetést, és

végleg elkötelezte magát Amerika mellett.

Egy újra felfegyverzett és ütőképes Japánt Washington és sok más ázsiai ország, amely ugyanúgy aggódik Kína miatt, örömmel fogadott.

Abe ebben készséges partnerekre talált Canberrában és Delhiben. Amikor megölték, Modi elnök nemzeti gyásznapot hirdetett Indiában.

Van azonban egy hely, ahol nem gyászolják Abét - ahol többször is elítélték, mint háborús uszítót és revizionistát, ez pedig Kína. II. Erzsébet temetésére az alelnököt küldte Peking - Tokióba pedig egy olyan egykori tudományos és technológiai minisztert, akinek nevét a világ nem ismeri.