Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: pixabay

Hamarosan nem Kína lesz a világ legnépesebb országa

Az állami média kötelékébe tartozó Global Times szerint jelentősen lelassult a kínai népességnövekedés. De miért?

Több kínai tartományban évtizedek óta nem volt olyan alacsony a születésszám, mint 2021-ben: Hunanban például az elmúlt hatvan évben tavaly fordult elő először, hogy félmillió alatt legyen az egy év alatt születő gyerekek száma. Egyetlen olyan tartomány volt csak tavaly, amelyben több mint egymillió gyermek született, mégpedig Kuangtung.

Az ország régóta küzd az egyre csökkenő születésszámmal,

sok pár nem vállal gyermeket az azzal járó magas költségek, valamint a munkapiaci nyomás miatt

írja a Reuters.

Jang Vengcsunag, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság népesedési és családügyi vezetője szerint a tendenciáknak köszönhetően 2025-ig bezárólag elkezd csökkenni az ország népessége. Ezen az sem tudott segíteni, hogy egy tavalyi módosítás értelmében a nők akár három gyermeket is vállalhatnak. Sokak szerint ez a változás túl későn jött, a munkahelyi biztonság és a nemek közötti egyenlőség nem elégséges ahhoz, hogy több gyermek szülessen.

Jelenleg India a világ második legnépesebb országa: 1 milliárd 425 millió ember lakja Kínát, míg Indiát 1 milliárd 417 millió. Az elemzők szerint 2040-2060 közt 1,5-1,6 milliárd fővel tetőzhet az ország népessége, így átvéve a Föld legnépesebb országa címet Kínától.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×