eur:
414.05
usd:
396.63
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A koronavírus-járvány miatt védőruházatot viselő dolgozó mintát vesz koronavírus-teszteléshez Pekingben 2022. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Andy Wong

A kockázatok korszaka köszönthet a világra

Minden korábbinál borúlátóbban látják a jövőt a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatói. Legfrissebb jelentésük szerint klímaválság, járványok, háborúk fenyegetik az emberiséget, miközben a nemzetközi politika összeomlott.

A világ az Ukrajna elleni orosz háború nélkül is tele van súlyos problémákkal. A SIPRI szerint a nemzetközi közösség jelenleg aligha van abban a helyzetben, hogy együttesen lépjen fel.

Ebből fakadóan a környezeti és biztonsági kockázatok keveréke rendkívüli kockázatokat hordoz magában a nemzetközi békére nézve. A döntéshozók pedig egyáltalán nincsenek felkészülve a kockázatok küszöbönálló új korszakára.

A jelentés sötét képet vázol a jövőbeni nemzetközi biztonsági helyzetről.

A kutatók utalnak arra, hogy a környezeti kockázatok – a klímaváltozás, a természeti erőforrások hiánya, az állat- és növányfajok kihalása – a biztonsági válságokkal, valamint más, a koronavírus-járványhoz hasonló fenyegetésekkel együtt fejthetik ki hatásukat.

Szomáliában például a tartós aszály, valamint a klímaváltozás más következményei a szegénységgel, valamint a gyenge kormánnyal kombinálva az embereket az al-Shabaab iszlám terrorszervezet karjai közé űzik.

Közép-Amerikában a klímaváltozás okozta megélhetési nehézségek az erőszakkal és a korrupcióval kombinálva jelents mértékben hozzájárultak az Egyesült Államokba irányuló migráció növekedéséhez.

Számos környezetvédelmi szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ épp ezért fordulóponthoz érkezett.

"Vagy hagyjuk, hogy a környezet válsága mélyüljön tovább, vagy felismerjük a problémát, és fellépünk ellene " – fogalmazott Dan Smith, a SIPRI brit igazgatója. A rossz hír azonban az, hogy ez a rendkívül fontos pillanat egy olyan időszakra esik, amikor a nemzetközi politika szörnyű állapotban van. "A nagyhatalmak közötti kapcsolatok mérgezettek, és súlyos veszélyeket hordoznak magukban, eközben pedig a populizmus és a nacionalizmus nyomul előre" – tette hozzá.

Az elmúlt évtizedben megduplázódott mind a fegyveres konfliktusok száma, mind pedig a konfliktusok halálos áldozatainak a száma is. Ugyanez vonatkozik világméretekben a menekültek, illetve a hazájukból elüldözöttek számára is.

Több éves visszaesés után 2020-ban ismét emelkedett a bevethető nukleáris robbanófejek száma.

Az elmúlt évben a világméretű katonai kiadások rekordmagasságot, több mint kétmilliárd dollárt értek el.

A jelentés utal a világméretű környezeti fenyegetésekre. Az állat-, illetve növényfajok mintegy negyedét kihalás fenyegeti. A beporzó rovarok száma drámai módon csökkent.

A klímaváltozás ahhoz vezet, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, illetve a hőhullámok jóval gyakoribbak és intenzívebbek. A fontos élelmiszernövények hozama csökken, egyidejűleg pedig növekszik a terméskiesés kockázata.

A politikának haladéktalanul fel kellene mérnie ezeket a kockázatokat, és határozottan fel kell lépnie a környezeti válságok ellen. Ezeket a célokat a jelenlegi akut válságok, a koronavírus-járvány, illetve az Ukrajnában zajló háború ellenére sem szabad szem elől téveszteni – figyelmeztetett a SIPRI elnöke.

Úgy tűnik, a legtöbb kormány egyszerre csak egy válsággal képes megbirkózni. Ez pedig súlyosbítja a helyzetet. A járvány ugyanakkor bizonyította, hogy megfelelő határozottsággal és nemzetközi együttműködéssel minden lehetséges. Ezt bizonyította az oltóanyagok kifejlesztése – hangoztatta az igazgató.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×