Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Ukrán katonák egy megrongálódott orosz katonai jármű mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Az ukrán elnök szerint már az is győzelem, ha országa területi egysége megmarad

Volodimir Zelenszkij erről ukrán újságíróknak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette kedden, hogy a jelenlegi helyzetben győzelemként fogja értékelni azt, ha sikerül megvédi Ukrajnának azokat a területeit, amelyek február 24-ig, az ország elleni orosz háború kezdetéig Kijev ellenőrzése alá tartoztak, az pedig „nagy győzelem lesz”, ha helyreállítják az ország teljes területi egységét.

Kijelentette: elsődleges fontosságúnak tartja Ukrajna szuverenitásának megőrzését. „Másodszor, nagyon szeretném, ha nem veszítenénk el emberek százezreit” – szögezte le. A harmadik legfontosabbnak azt nevezte, hogy Ukrajna nem mond le a tőle Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről, Kijev ennek a kérdésnek a rendezésében csupán „halasztásba” egyezik bele. Kiemelte, hogy a Donyec-medencei Moszkva-barát szakadár területek esetében sem mond le Ukrajna arról, hogy ezek a területek hozzá tartoznak.

„Az tény, hogy Oroszország elismerte a donyecki és a luhanszki régiók egyes részeit valaminek, úgy gondolom, hogy meg kell találnunk a kiutat ebből a helyzetből. Számunkra nagyon fontos ezen területek ukrán státusának megőrzése. Ez az egyik alapvető dolog, de ez lesz a legnehezebb történet” – fejtegette az elnök.

Zelenszkij szerint ha most harcba bocsátkozik Ukrajna a Donyec-medencei megszállt területekért, 40-50 ezer, de akár százezer embert is veszítene. Elismerte, hogy Oroszország ugyanakkor törekszik még további ukrán területek elfoglalására a medencében és az ország déli részén.

Az elnök szerint a Kijev megyei Bucsában feltárt „orosz vérengzések” után is folytani kell a tárgyalásokat Oroszországgal, legalább azért, hogy a humanitárius kérdéseket rendezzék. Moszkva változatanul tagadja, hogy orosz katonák civileket végeztek volna ki Bucsában, megrendezett provokációnak nevezi az ott történteket.

(A nyitóképen: Ukrán katonák egy megrongálódott orosz katonai jármű mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×