Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag készül

Az Európai Unió az Oroszországgal szemben meghozható gazdasági szankciók új csomagjáról tárgyal az orosz-ukrán határon kialakult feszültség miatt az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával – közölte Josep Borrell.

Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően beszélt erről.

Josep Borrell az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikával és az ukrán határ közelében végzett orosz csapatösszevonással kapcsolatban hangsúlyozta, az Európai Unió az elrettentés politikáját folytatja, hogy elkerülje a válság elmélyülését.

"Igyekszünk mindent megtenni, hogy ez ne forduljon elő" - fogalmazott, és hozzátette: az EU egyértelmű jelzést fog küldeni Moszkvának, hogy az Ukrajna elleni bármilyen agressziónak "nagy ára lesz" Oroszország számára.

"Az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal összehangoltan tanulmányozzuk, hogy milyen szankciók jöhetnek szóba és mikor"

- fogalmazott. Hétfőn még nem születik döntés az ügyben - tette hozzá.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter érkezésekor hangsúlyozta, az orosz-ukrán határon kialakult helyzet nem oldható meg katonai eszközökkel, csakis az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás révén.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: nem várható, hogy az EU egyhamar döntést hozna a kínai téli olimpia diplomáciai bojkottjáról.

"Az Európai Unió a következő napokban nem fog megegyezni a 2022-es kínai olimpiai játékok esetleges diplomáciai bojkottjáról"

- fogalmazott.

Azt mondta, egyetért azzal a francia állásponttal, hogy szót kell emelni a Kínában tapasztalt emberi jogi helyzet miatt. "Úgy gondolom, ha a helyszínen szólalunk fel, az több hasznot hoz, mintha mi, politikusok bujkálnánk" - tette hozzá a luxemburgi külügyminiszter.

Annalena Baerbock új német külügyminiszter érkezésekor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időkben határozott és egységes hangra van szükség az EU külpolitikájában, ami azt jelenti, hogy nem csak szavazni kell, hanem meg kell vizsgálni, mely rendelkezésre álló eszközöket lehet a jövőben használni.

Egy erős Európa nem engedheti meg magának, hogy a külpolitikai kérdésekben az egyhangúság megkövetelésével gyengítse magát

- mondta.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az illetékes német ügynökség felfüggesztette az Oroszországból érkező Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésére vonatkozó eljárást (erről itt írtunk bővebben), "mivel az nem felel meg az európai jognak és egyéb követelményeknek". Továbbá az építésével kapcsolatban továbbra is vannak nyitott biztonsági kérdések, amelyekre az ügynökségnek napokon belül válaszokat kell találnia - tette hozzá a német külügyminiszter.

Az uniós tagországok külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon átfogó megbeszélést tartanak az EU Afrikával ápolt kapcsolatairól, és ennek során kitérnek a déli kontinens általános helyzetére, továbbá az előtte álló kihívásokra a biztonság, a gazdasági fejlesztés, a demográfiai növekedés és az egészségügy területén, valamint a demokratikus fejlődés helyzetére.

A külügyi EU-tanácsban Közép-Ázsiáról, valamint az EU által a térségben folytatott kétoldalú és regionális együttműködésről is véleménycserét tartanak. A megbeszélés során Afganisztánra is ki fognak térni.

A tanács megvitatja a venezuelai helyzetet, a miniszterek a választások végkimenetelének értékelésére és az uniós választási megfigyelő misszió eredményeire összpontosítanak. Megbeszélést folytatnak a fehérorosz helyzetről is.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×