Megválasztotta Olaf Scholzot kancellárnak a német szövetségi parlament, a Bundestag, a Scholz-kormány 2005 óta az első szociáldemokrata vezetésű kormány Németországban, és az első olyan kabinet az ország II. világháború utáni történetében, amelyet három partner, a SPD, a Zöldek és az FDP alkot. A felállás radikális változást sejtetne, de Bauer Bence szerint nem várható nagy átalakulás.

„Németország olyan, mint egy óriási óceánjáró, nehéz kormányozni, és nehéz az irányt radikálisan megváltoztatni. Ezért radikális fordulatra nem számítok, de a koalíciós szerződés egy csomó olyan kitételt tartalmaz, amely bizonyos hangsúlyváltásokat idéz elő” – mondta Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója. Ezt támasztja alá az is, hogy az új kancellár, aki az előző kormányban pénzügyminiszter volt, úgy kampányolt és úgy próbálta magát bemutatni a közvélemény előtt, hogy ő Angela Merkel legitim utódja.

„A németek megnézték, hogy milyen jelöltek vannak, és végeredményben arra jutottak, hogy Olaf Scholz egy viszonylag megbízható, stabilitást szavatoló, kicsit unalmas, de végül is megnyugtató személyiség, és legjobban hasonlít Angela Merkelre, az ő habitusára, stílusára, fellépésére” – mondta a szakértő, de hozzátette, Scholz népszerű lett, de a pártja nem, az SPD a történelme harmadik legrosszabb eredményét érte el, a győzelemhez kellett az is, hogy nagyot bukjon a CDU.

A szeptemberi választások előtt néhány héttel cserélt helyet a két előző kormánypárt, a szociáldemokraták felfelé jöttek, a kereszténydemokraták pedig süllyedtek. Bauer Bence arra emlékeztetett, hogy egy évvel korábban, amikor Scholz kancellárjelölt lett, senki sem foglalkozott vele, senki sem hitte volna, hogy az akkor 14-15 százalékos párt kancellárt fog adni.

A CDU a szakértő szerint rengeteg hibát követett el a kampányban, és Armin Laschet sem volt jó jelölt, így most a vereség után új helyet kell keresnie a pártnak, mert kudarchoz vezetett a folyamatos balra tolódás. „Friedrich Merz ezt úgy fogalmazta, hogy több szociáldemokrata politika valósult meg Angela Merkel kormányzata alatt, mint most megvalósulni látszik az új kormányban, ahol az SPD adja a kancellárt” – idézte az egyik befolyásos CDU-politikust Bauer Bence.

A kulcsszó: éghajlatváltozás

Az új kormány programjában a leggyakrabban előforduló kifejezés az éghajlat és a klíma. A Zöldek alkancellárjának, a gazdasági és klímaminiszter Robert Habecknek informális vétója van, gyakorlatilag minden egyes törvényt, minden egyes intézkedést úgynevezett klímaellenőrzésnek kell alávetni, hogy milyen hatása van az éghajlatváltásra. Bauer Bence úgy látja, a Zöldek sokkal erősebben jöttek ki a koalíciós egyeztetésekből, mint a liberális FDP, amely nem ad alkancellárt, négy miniszteri pozíciót kapott, a Zöldek viszont ötöt.

„Az egész programot átitatja nemcsak a klímakérdés, hanem sok más kérdés, akár genderkérdés, akár a föderális Európáé, és én azon csodálkozom, hogy a polgári liberális FDP beadta a derekát és nagyon sok mindent elfogadott. Nekik két dolog volt fontos, hogy ne legyen az autópályán sebességkorlátozás, és hogy ne legyen adóemelés, ezt elérték, és az összes többi már nem volt fontos” – mondta.

A program kitart az energiaforrások átalakítása mellett, az atomenergia felszámolása a Schröder-kormány programja volt, pedig a német atomenergiaművek még 2040-ig, 2050-ig tudnának működni, de politikai okoknál fogva leállították őket. 2023. január 1-jén Németország atommentes terület lesz, és 2030-ban a szénerőműveket is meg akarják szüntetni. Az a cél, hogy 80 százalékot megújuló energiaforrásokból állítsák elő 2030-ban, ugyanúgy azt is kimondják, hogy 2030-ig 15 millió elektromos meghajtású autó közlekedjen. „Én úgy látom, hogy Németország energiaszükséglete nagyobb lesz, az energiaárak már most is nagyon magasak és folyamatosan csak növekedni fognak, és hogy egyáltalán ez kiszámítható és biztonságos lesz, az egy nagy kérdés. Már volt tavaly két olyan nap, amikor energiaszűklet volt Németországban, és csak az importált energiával tudták megoldani” – mondta Bauer Bence, és azt feltételezi, hogy ha olyan energiaszükséglet lesz, akkor egyik nap talán mégis csendben visszakapcsolnak egy-két atomerőművet.

Német–magyar viszony

A német kormányprogramban vannak arra utaló jegyek, hogy az új berlini kabinet kemény fellépésre készül például Brüsszelben Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, de Bauer Bence nem számít éles fordulatra a magyar–német viszonyban az új német kormány hivatalba lépése után, mert az Európa-politika java része a kancellári hivatalban történik Németországban, a jelentős döntéseket ott hozzák meg.

„Én nem hinném, hogy Olaf Scholz radikális bunkósbottal járna Európában. Szerintem követi Merkel kiegyensúlyozott, higgadt, józan stílusát a külpolitikában is, és ez nem rossz dolog. Hogy aztán az egyes tárcák a saját szakterületükön belül hogy próbálják érvényesíteni az igazukat, az egy más kérdés” – mondta, de hozzátette, eddig is a német külügyminisztérium, amely szociáldemokrata vezetésű volt, mindig egy kicsit harciasabb fogalmazásokkal állt elő. Ez a Zöldeknél valószínűleg ugyanúgy lesz, csak talán még radikálisabban.

„Annalena Baerbock bizonyára meg fogja fogalmazni a kritikákat, bizonyára meg fogja fogalmazni a koalíciós szerződésben lefektetett pontokat, de a politika lényegét a kancellári hivatalban csinálják, és szerintem Olaf Scholz nem lesz olyan ostoba, hogy felborítja az európai asztalt, hanem józanul próbálja a viszonyokat rendezni Európában. Persze erősebb ellenszéllel lehet számolni egy zöld tárcavezetőtől, mert a Zöldek az Európai Parlamentben is megmutatták, hogy hogy gondolják az európai kooperációt” – mondta Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg: