Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Joe Biden amerikai (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójukon 2021. június 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Mecel

Új részletek a Putyin-Biden-megbeszélésről

Az ukrán helyzet mellett a biztonsági garanciákról is szó lesz.

Nem lesz élő közvetítés Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök keddi, videokonferencia keretében megtartandó megbeszéléséről - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A tanácskozást, az első képsorok nyilvános bemutatását követően, zárt és védett videorendszerben folytatják. Közölte, hogy a közép-európai idő szerint várhatóan délután négykor kezdődő videokonferencia a moszkvai várakozások szerint

alapos lesz és sokáig eltart.

Peszkov szerint a két elnök közvetlenül fog beszélni egymással. A szóvivő nem tudta megmondani, hogy amerikai oldalon ki lesz még jelen Biden mellett. Elmondta, hogy Putyin minden komolyabb találkozó előtt megbeszélést folytat az illetékes miniszterekkel, mindazokkal, "akiket a kétoldalú kapcsolataink alakítóinak nevezünk".

A szóvivő a tárgyalás várható témái között nevezte meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, a NATO infrastruktúrájának közeledését Oroszország határai felé, valamint Putyin biztonsági garanciákról szóló kezdeményezését, amely kizárná az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák nem egyoldalúak, hanem csakis kölcsönösek lehetnek. Mint mondta, a feleknek meg kell vitatniuk, hogyan hajtják végre a genfi orosz-amerikai csúcson elért megállapodásokat. Megfogalmazása szerint

a kétoldalú kapcsolatok "továbbra is meglehetősen siralmas állapotban vannak".

Ígéretet tett arra, hogy a Kreml sajtószolgálata tájékoztatni fog a tárgyalások eredményéről. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Putyin várhatóan tesz-e nyilatkozatot a találkozó után.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×