eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A magyar nemzetiség látható beikszelve egy népszámlálási adatlapon a szlovákiai népszámlálás során Perse községben, Szlovákiában.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Magyar lesz-e a magyar? Ez a tét a szlovákiai népszámláláskor

Hétfőn kezdődött a szlovákiai népszámlálás, ami a felvidéki magyarság jövője szempontjából döntő fontosságú – mondta az InfoRádiónak a Rákóczi Szövetség elnöke.

A Rákóczi Szövetség arra kéri a szlovák állampolgárságú, azonban magyar gyökerű embereket, hogy vallják meg: magyarok. Számuk ugyanis nagyban meghatározza majd az ott élő közösség következő tíz évét is – hívta fel a figyelmet Csáky Csongor. Beleértve az egyes települések, régiók nemzetiségi-, illetve magyarsághoz kapcsolódó jogait. Másrészt a támogatási politika és a kulturális lehetőségek is szorosan függnek attól, hogy mennyien vannak – tette hozzá.

Pozsony és Nagykapos között jelenleg 483 olyan település van, ahol a magyarság legalább 20 százalékos arányban él. A felvidéki magyarság ügyéért elkötelezett Rákóczi Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy a számuk nem fog majd csökkenni az őszi népszámlálást követően sem, ehhez azonban komoly összefogás szükségeltetik.

„És arra is szükség van, hogy

mindenki, akinek magyar gyökerei vannak, aki magyar iskolába járt, akinek a szülei–nagyszülei magyarok voltak, ne féljenek, és ne felejtsék megvallani azt, hogy ők magyarok”

– nyomatékosította Csáky Csongor.

A szervezet vezetője arra is emlékeztetett, hogy 1991 óta a tíz évenkénti népszámlálási adatokból világosan kitűnik, hogy jelentős, több tízezres fogyatkozás következett be annak tekintetében, hogy hányan vallották meg a magyar nemzetiségüket. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartják az emberek bátorítását, felhívva a figyelmet arra, hogy egy olyan egyéni döntésről van szó, amely az egész közösség hétköznapjaira és jövőjére lesz hatással.

Mint ismert, a 2011-es népszámlás alkalmával az állampolgárok nemcsak azt választhatták ki, hogy milyen nemzetiségűek, hanem, hogy mi az anyanyelvük. Már akkor látható volt, hogy

többen vallották magukat magyar anyanyelvűnek, mint magyar nemzetiségűnek.

És bár az idei felméréskor lehetőség lesz egy második nemzetiséget is megjelölni – vagyis valaki vallhatja magát egyszerre magyarnak és szlováknak –, a Rákóczi Szövetség arra kéri az érintetteket, alapvetően magyar nemzetiségűnek vallják magukat.

A második nemzetiség megjelölése – reményeik szerint – elsősorban olyanok esetében merül majd föl, akik nagyvárosokban, szlovák környezetben élnek, akár már generációkkal korábban átestek egy nyelvváltáson, vagy adott esetben vegyes családban élnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×