Infostart.hu
eur:
359.24
usd:
308.72
bux:
131047.33
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
A magyar nemzetiség látható beikszelve egy népszámlálási adatlapon a szlovákiai népszámlálás során Perse községben, Szlovákiában.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Magyar lesz-e a magyar? Ez a tét a szlovákiai népszámláláskor

Hétfőn kezdődött a szlovákiai népszámlálás, ami a felvidéki magyarság jövője szempontjából döntő fontosságú – mondta az InfoRádiónak a Rákóczi Szövetség elnöke.

A Rákóczi Szövetség arra kéri a szlovák állampolgárságú, azonban magyar gyökerű embereket, hogy vallják meg: magyarok. Számuk ugyanis nagyban meghatározza majd az ott élő közösség következő tíz évét is – hívta fel a figyelmet Csáky Csongor. Beleértve az egyes települések, régiók nemzetiségi-, illetve magyarsághoz kapcsolódó jogait. Másrészt a támogatási politika és a kulturális lehetőségek is szorosan függnek attól, hogy mennyien vannak – tette hozzá.

Pozsony és Nagykapos között jelenleg 483 olyan település van, ahol a magyarság legalább 20 százalékos arányban él. A felvidéki magyarság ügyéért elkötelezett Rákóczi Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy a számuk nem fog majd csökkenni az őszi népszámlálást követően sem, ehhez azonban komoly összefogás szükségeltetik.

„És arra is szükség van, hogy

mindenki, akinek magyar gyökerei vannak, aki magyar iskolába járt, akinek a szülei–nagyszülei magyarok voltak, ne féljenek, és ne felejtsék megvallani azt, hogy ők magyarok”

– nyomatékosította Csáky Csongor.

A szervezet vezetője arra is emlékeztetett, hogy 1991 óta a tíz évenkénti népszámlálási adatokból világosan kitűnik, hogy jelentős, több tízezres fogyatkozás következett be annak tekintetében, hogy hányan vallották meg a magyar nemzetiségüket. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartják az emberek bátorítását, felhívva a figyelmet arra, hogy egy olyan egyéni döntésről van szó, amely az egész közösség hétköznapjaira és jövőjére lesz hatással.

Mint ismert, a 2011-es népszámlás alkalmával az állampolgárok nemcsak azt választhatták ki, hogy milyen nemzetiségűek, hanem, hogy mi az anyanyelvük. Már akkor látható volt, hogy

többen vallották magukat magyar anyanyelvűnek, mint magyar nemzetiségűnek.

És bár az idei felméréskor lehetőség lesz egy második nemzetiséget is megjelölni – vagyis valaki vallhatja magát egyszerre magyarnak és szlováknak –, a Rákóczi Szövetség arra kéri az érintetteket, alapvetően magyar nemzetiségűnek vallják magukat.

A második nemzetiség megjelölése – reményeik szerint – elsősorban olyanok esetében merül majd föl, akik nagyvárosokban, szlovák környezetben élnek, akár már generációkkal korábban átestek egy nyelvváltáson, vagy adott esetben vegyes családban élnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál
cikkünk frissül

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Cikkünk frissül.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×