Vuhan január végétől egészen júniusig el volt zárva Kína egyéb területeitől: bár megvolt az ára az intézkedésnek, a vírus kezelésének hatékony módja lett ez a típusú korlátozás. Ma Kína víruskezelését sikersztoriként tartjuk számon a BBC cikke szerint. Mi lehet a titok nyitja?

A hatóságok kezdetben lassan reagáltak a vuhani piac vizes részlegéről elszabadult fertőzésre, a város lakóinak milliói kelhettek útra emiatt a kínai holdújév közeledtével. Amikor azonban bevezették az első közegészségügyi intézkedéseket, nagyon komolyan be is tartatták azokat.

Késedelem után szigor

Január 23-án, két nappal a holdújév után a vuhani utcák csendessé váltak, 11 millió ember került karanténba, ezentúl bevezették a kötelező maszkviselést és a távolságtartást, sőt, napok alatt hoztak létre tábori kórházakat. Az itt bevezetett intézkedéseket a következő hónapokban rutinszerűen alkalmazták Pekingben, Sanghajban és egyéb nagyvárosokban a tömeges teszteléssel együtt. Az országba történő beutazást szigorúan szabályozták, az érkezőknek pedig karanténban kellett tölteniük a belépés utáni heteket.

A hatóságok ugyanakkor a teendők mellett

az információáramlást is szigorúan szabályozták:

az orvosokat, akik próbálták egymást figyelmeztetni az új vírus veszélyeire és tulajdonságaira, elhallgattatták, a vírusról híreket közzétevő civileket pedig szigorúan megbüntették - egyiküket épp most ítélték négy évnyi börtönre.

Szinte a régi kerékvágásba kerültek

Egy évvel későbbről szemlélve, az akkor túl szigorúnak tűnő intézkedések pont megfelelőnek és nagyon is hatásosnak látszanak. Az országban jelenleg kevesebb mint 100 ezer aktív eset van mindössze 4800 halálos áldozat mellett. Az első hullám után nem ugrottak meg a számok, második hullám nincsen kilátásban - bár tény, hogy a tünetmentes esetek nem szerepelnek a kínai statisztikákban.

Mindeközben az élet szinte olyan Vuhanban ma, mint korábban volt, persze, a cenzúra miatt nehéz a teljes valóságra rálátni. Az látszik a helyi lakosokkal készített interjúkban, hogy lelki következményei vannak a járványnak, bár ezek mibenlétére is nehéz fényt deríteni, mivel a kínaiak nem szívesen beszélnek a nemzetközi média képviselőivel. Sokakat traumatizált az elmúlt év, mások úgy vélik, sokkal jobban kezelte országuk a vírust, mint ahogyan azt nyugaton látják, és sokan is érzik azt, hogy az események hatására egységesebbé vált társadalmuk, közelebb kerültek egymáshoz.

"A járvány előtt mindenki morcos volt, sietett... de most, a pandémia után hálásabbak az életnek és sokkal melegszívűbbek"

- mondta egy diák a BBC-nek. Egy Han néven nyilatkozó kínai szerint pedig közelebb hozta egymáshoz az embereket a koronavírus.

Figyelnek az adatokra

Az ország más részein a hatóságok árgus szemmel figyelik az esetleges újabb kitörések jeleit. Ha valahol felmerül a gyanú, tömeges tesztelés és karantén következik azon nyomban. Az esetszám összességében alacsony ugyan, de az elmúlt hetekben a korábbiakhoz nagy mértékben nőtt a napi esetszám, ami aggasztja a hatóságokat is.

Az eseményeknek a gazdaságra is hatásuk volt: milliók vesztették el állásukat, a gazdasági növekedés pedig negyven éven óta most volt a legkisebb. Mindezzel együtt az élet mintha régi kerékvágásba tért volna vissza, az emberek a holdújévet várják. Emiatt

sokan szuperterjesztő eseményről beszélnek,

s minden eddiginél nagyobb figyelem irányul a védőoltási programra. A Sinovac és a Sinopharm vakcinák eredményességéről nemzetközi színtéren még vitáznak, de nem csak ezzel a problémával kell jelenleg Kínának megküzdenie: a WHO kutatócsoportja jelenleg is igyekszik feltárni a vírus eredetét Vuhanban. Kína igyekszik saját szerepét kisebbíteni, külföldről történő behurcolásra alakítva a narratívát. Nem tudni még, milyen eredménnyel zárul majd a vizsgálat, de az előrejelzések szerint meglehetősen diplomatikus megállapításokra várhatunk: a szakértők sem akarják Kínára húzni a vizes lepedőt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!