Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető beszédet mond a délnyugat-lengyelországi Karpaczban zajló nemzetközi Gazdasági Fórumon 2020. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Sebastian Borowski

Keményen üzentek Brüsszelből Lukasenkának

Csak nemzetközi segítséggel nyerhetjük meg harcunkat, ezért kérünk minden országot, hogy szólaljanak fel a népünk védelmében. Hiszem, hogy Fehéroroszország fontos a világnak - jelentette ki Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető Brüsszelben, David Sassolival, az Európai Parlament elnökével tartott közös sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus elmondta, hogy hazája mély politikai válságot él át, a fehéroroszok többsége immáron 44 napja harcol a szabadságért, az új jövőért, valamint a szabad és tisztességes választások kiírásáért.

"Mi próbáljuk kezelni a válsághelyzetet, de Lukasenka úr nem akar tárgyalni. Azzal fordulunk a nemzetközi közösségekhez, hogy ne ismerjék el Lukasenkát mint legitim vezetőjét Fehéroroszországnak, mert állampolgáraink szemében, ő nem az" - mondta.

David Sassoli parlamenti elnök emlékeztetett, hogy

"ezreket kínoznak meg a hatóságok saját hazájukban már több mint két hónapja, csak azért mert szabadon akarnak választani".

Felszólította továbbá Minszket, hogy haladéktalanul engedje szabadon a fogvatartott tüntetőket, és kezdje meg a párbeszédet a koordinációs bizottsággal és a népképviselettel. Hozzátette: az Európai Parlament múlt hetén nagy többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely az emberi, politikai és polgári jogok tiszteletben tartására szólítja fel a Lukasenka rezsimet és támogatja a szankciók bevezetését az erőszakos fellépések elkövetői ellen.

"A fehérorosz nép kell saját sorsát irányítania. Az egytelen járható út a békés hatalomátadás" - hangsúlyozta.

Már több mint két hónapja hogy nagyszabású tüntetések folynak Minszkben, Fehéroroszország fővárosában, Aljakszandr Lukasenka távozását követelve. A fehérorosz ellenzék azzal vádolja Lukasenkát, hogy elcsalta az augusztus 9-i elnökválasztást.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×