eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Johnson nemet mondott a skótoknak

Elutasította az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését Boris Johnson brit miniszterelnök.

Nicola Sturgeon skót kormányfőnek küldött, a Downing Street által ismertetett levelében Johnson leszögezi: Sturgeon és elődje, Alex Salmond volt skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.

A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Boris Johnson keddi levele szerint

a brit kormány változatlanul a skót nép e demokratikus döntéséhez tartja magát.

A brit miniszterelnök köztölte: ennek alapján nem áll módjában teljesíteni azt a kérést, hogy London adja át az újabb függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges döntési hatásköröket Skóciának.

Nicola Sturgeon a decemberi nagy-britanniai parlamenti választások után szólította fel hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×