Infostart.hu
eur:
390.31
usd:
337.22
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Pixabay

Ismét sertések ezreit ölik le Romániában

A Kárpátoktól délre fekvő megyékben jelent meg az afrikai sertéspestis.

Csaknem 13 ezer újabb sertés elpusztításáról döntött pénteken a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy Arges és egy Olt megyei farmon - közölte a Mediafax hírügynökség. Az érintett sertésfarmok tulajdonosai kártérítést kapnak.

Az ANSVSA legutóbbi, szerdán közzétett összesítése szerint Romániában az ASP megjelenése óta

524 590 sertést kellett elpusztítani.

Jelenleg az ország 41 megyéje közül 25-ben vannak házi sertéseknél észlelt aktív ASP fertőző gócok, másik hét megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét.

Országszerte 956 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság, ezek száma csökkenőben van az ANSVSA szerint. Az Európai Unió viszont a héten a korábbi 25-ről 29-re növelte azon romániai megyék számát, amelyekre korlátozásokat szabott meg - az ASP jelenléte, vagy fertőzési kockázata miatt - a sertéshús-kereskedelem terén.

Továbbra is jelen van az ASP két, Magyarországgal szomszédos romániai megyében:

Szatmár megyében 22, Bihar megyében pedig 18 aktív fertőző gócot tartanak nyilván.

A betegség 2017. július 31-án jelent meg először Romániában, az ország észak-keleti térségében, a magyar-ukrán román hármashatár közelében. Azóta 1763 fertőző gócot sikerült felszámolni. Az ANSVSA eddig 11 848 állattartó számára fizetett ki összesen 316 millió lej (21,8 milliárd forint) kártérítést.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×