Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
332
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Földközi-tenger, 2018. június 12.Az SOS Méditerranée civil szervezet felvétele migránsokról a szervezet Aquarius nevű mentőhajóján, a Földközi-tengeren 2018. június 12-én. Az Aquariuson tartózkodó 629 bevándorlót olasz hajók segítségével a dél-spanyolországi Valenciába szállítják, ahol az előző napon engedélyezte a kikötést a spanyol kormány, miután Málta és Olaszország is megtagadta, hogy partra szálljanak a területükön. A mentőhajó három nappal korábban vette fedélzetére az embereket a líbiai partok közelében. (MTI/EPA/SOS Méditerranée/Kenny Karpov)
Nyitókép: KENNY KARPOV

Befejezi az Aquarius

A Földközi-tengeren több tízezer migránst megmentő Aquarius civilszervezeti mentőhajó felhagyott tevékenységével - jelentette be a hajót üzemeltető Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet.

Az MSF és társszervezete, az SOS Méditerranée közölte, hogy több európai kormány "rágalomhadjárata" miatt voltak kénytelenek véget vetni a mentésnek a hajóval.

Az Aquarius szeptember óta a franciaországi Marseille kikötőjében vesztegel, mert Gibraltár után Panama is megvonta a hajózási engedélyét. A civilszervezetek kérvényezték Svájctól, hogy jegyezze be a hajtót, de a berni kormány megtagadta ezt azzal az indokkal, hogy a földközi-tengeri mentést az európai államok összehangolt és hosszú távú műveletének keretében kellene végezni.

Korábban, 2015-től a hajó folyamatosan a Földközi-tengeri mentési műveletekben vett részt, és Líbiából a dél-olaszországi partokra hozta a migránscsoportokat. Az olasz hatóságok szerint azonban az NGO-hajó nem kizárólag illegális bevándorlókat, hanem illegális hulladékot is partra tett Szicília, a dél-olasz Calabria, Puglia és Nápoly tizenegy különböző kikötőjében. A szicíliai Catania ügyészsége november 20-án rendelte el az Aquarius lefoglalását.

Az Aquarius volt az utolsó mentőhajó, amely a líbiai partok közelében járőrözött. Tavaly még öt szervezet üzemeltetett mentőhajót a Földközi-tengeren.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×