A keddi ülésnapot kora este Andrij Parubij házelnök úgy zárta le, hogy nem döntöttek a törvény végleges elfogadásáról. Az előterjesztéshez ugyanis több mint száz képviselő összesen 673 módosító javaslatot nyújtott be, de az ülés végéig még csaknem kétszáz indítvány nem került napirendre - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A házelnök közölte, hogy az előterjesztés részletes vitáját szerdán folytatják, ugyanakkor valószínűsítette, hogy a jogszabály végleges szavazására majd csak csütörtökön kerül sor. Leszögezte ugyanakkor: nem engedi, hogy "egyes képviselők" időhúzással elszabotálják a törvény elfogadását még ezen a héten.
A kijevi rendőrség sajtószolgálata szerint délelőtt a parlament épülete előtt történt összecsapásban egy rendőr megsebesült, egy demonstrálót őrizetbe vettek. A dulakodás akkor tört ki, amikor a tüntetők gumiabroncsokat gyújtottak meg, a hatóságok tagjai pedig igyekeztek eloltani azokat. Ekkor a tüntetők egy része - egyes becslések szerint száz főnél kisebb csoportja - gázsprayvel és utcakövekkel támadt a rendőrökre.
Egyes helyszíni jelentések szerint a demonstrálók meggyújtottak egy orosz zászlót is.
A főváros kormánynegyedében kedden megerősítették a rendőri jelenlétet, mintegy 3,8 ezer rendfenntartót vezényeltek ki az utcákra.
A Szabadság Rádió beszámolója alapján az incidenst a rendőrökkel egy Felszabadulás elnevezésű mozgalom tagjai kezdeményezték. A szervezet tagjai zömében veteránok, akik korábban ukrán oldalon harcoltak a Donyec-medencében, majd részt vettek a szakadár területekkel szembeni útlezárásos kereskedelmi blokádban is.
Az Interfax Ukrajina szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a gumiabroncsokat Miheil Szaakasvilinek, az ellenzékbe vonult volt odesszai kormányzónak és egykori georgiai elnöknek a parlamentnél több hónapja sátorozó hívei gyújtották fel, nem pedig az a tüntetőcsoport, amely délelőtt vonult a törvényhozás épülete elé, és amely a Donyec-medence felszabadítását célzó jogszabályok elfogadását, orosz vállalatok elleni szankciókat, valamint korrupciós bíróság felállítását követeli.
A kijevi parlament tavaly október elején fogadta el első olvasatban a Donyec-medence Ukrajnába történő visszacsatolásáról szóló, Oroszországot agresszornak, a szakadár "népköztársaságokat" pedig megszállt területeknek minősítő törvényjavaslatot. A dokumentum egyebek mellett kimondja, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi egységének helyreállítása érdekében az állami szervek politikai, diplomáciai és egyéb lépéseket tesznek, rendelkezik továbbá arról, hogy az ukrán kormánynak folyamatosan figyelemmel kell követnie az emberi és állampolgári jogok érvényesülését az ideiglenesen megszállt területeken. A törvényjavaslat második, azaz végleges olvasatban történő elfogadását ellenző tüntetők az előterjesztésben foglaltaknál radikálisabb lépéseket követelnek a kijevi politikai vezetéstől.
A képviselők által benyújtott több száz módosító indítvány jelentős része arra irányult, hogy a törvény terjedjen ki az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigetre is. Az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítása szerint ezeket az indítványokat a törvényhozás nem támogatta.