eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Devizahitelek: íme egy indok, ami miatt lehet, hogy nem dönt az Európai Bíróság

Devizahitelek: íme egy indok, ami miatt lehet, hogy nem dönt az Európai Bíróság

A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolta, hogy a megfelelő információk hiányára hivatkozva az uniós bíróság ne foglaljon állást a Fővárosi Törvényszék devizahitelezéssel kapcsolatos kérdéseiben, egyebek között arról, hogy a magyar szabályozás megfelelt-e az uniós irányelveknek.

A bírósági tájékoztatás szerint Nils Wahl főtanácsnok azt javasolta, hogy az uniós törvényszék ne fogadja be a magyar bíróság kérelmét, mivel az ügy hátterének ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a kérdésekre érdemi választ adhasson.

Az Országgyűlés a devizahitel-szerződésekre vonatkozó törvényében rendezte - az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó - tisztességtelen szerződési feltételek okozta elszámolási kérdéseket. Felvetődött azonban, hogy a jogszabályban rendezett elszámolási szabályok akadályt jelenthetnek azoknak a fogyasztóknak, akik további jogi eljárásokat folytatnának a deviza-hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Az akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint

  • az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztésében,
  • az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása,
  • vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (törlesztőrészletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy állapítsa meg, a követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Jogi összhangról is kellene dönteni

A főtanácsnok hozzátette: arra az esetre, ha a bíróság nem értene egyet a javaslattal, az uniós bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal, egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel. Erre ez esetben azért van szükség, mert az irányelv - a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva - lehetővé teszi a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését - tette hozzá.

A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az Európai Unió Bíróságának bírái megkezdik az ügyben a tanácskozást, az ítéletet később hozzák meg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×