Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos expozéjában rámutatott, hogy a statisztikák szerint az európai nők harmada áldozata volt már élete során valamilyen fizikai vagy szexuális erőszaknak, ám ezek a statisztikák nem mondanak eleget a személyes történetekről, az Európai Parlament strasbourgi vitájának oka pedig a Weinstein-botrány nyomán közösségi médiában indult #metoo kampány, amelyben áldozatok jelezték és jelzik érintettségüket.

"Ez egy feminista felkiáltás a világ minden részéről nőktől, akik azt mondják elég, ebből elég, nem maradunk többé csendben, nem fogadjuk el többet a zaklatást - fogalmazott az uniós biztos. - Elfogadhatatlan mindenféle szexuális visszaélésre irányuló magatartás, és az is, hogy rejtve maradjon akár a köz-, akár a magánszférában, valamint az Európai Unió intézményeinek falai között is."

Az uniós biztos rámutatott, hogy az Európa Tanács 2011-ben aláírt egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, közismert nevén az isztambuli egyezmény kötelező szabályokat állít fel a szexuális zaklatással szemben, ám az ügyek többsége mégsem jut a bíróságok elé, ezért a nemzeti hatóságokkal együttműködve érvényt kell szerezni az egyezménynek, amely bűncselekményként tekint a szexuális visszaélés minden formájára.

Az Európai Parlament képviselői a vitában szintén elfogadhatatlannak nevezték, hogy a nők mindenhol ki vannak téve a pszichológiai és fizikai természetű szexuális visszaéléseknek, és azt, hogy Európában négyből egy ember elfogadhatónak tartja a beleegyezés nélküli szexuális közeledést.

Iratxe García Pérez, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének részéről hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentnek is van tennivalója a jelenséggel szemben. Angelika Mlinar, a Liberálisok képviselőjeként úgy látta, hogy a változáshoz nem elegendő a szociális médiában kezdett kampány, a hatalmi struktúra átalakítására volna szükség annak fényében, hogy a szexuális zaklatások egy része hatalmi helyzetből való visszaélésből fakad.

Az Egységes Európai Baloldalt képviselő Malin Björk, a férfiak szerepének fontosságát hangsúlyozta a szemléletváltás érdekében. A zöldpárti Terry Reintke pedig aláhúzta, hogy őt magát is érte zaklatás, és az áldozatoknak ki kell mondaniuk, hogy mindez az elkövetők szégyene.

Szóba került, hogy az EP-ben is több ilyen jellegű ügy látott napvilágot, de ezek egyetlen esetben sem jutottak el a sajtó nyilvánosságához.

A Politico brüsszeli hírportál nemrég cikket is írt az Európai Parlamenten belül elkövetett hatalommal való visszaélésekről és szexuális erőszakról. A megszólalók - akik a parlamenti munkakörnyezetet az "elhallgatás kultúrájának" nevezték - arról számoltak be, hogy csak az elmúlt hetekben, több mint harminc szexuális visszaélés történt az uniós intézményben, amelyet főként asszisztensek ellen követtek el.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hétfőn sokkolónak nevezte és felháborodását fejezte ki az Európai Parlamentben tapasztalt szexuális zaklatások miatt, ésbizottság felállítását ígérte az ügyek kivizsgálása, illetve a felelősök felderítése és szankcionálása céljából.