Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán

A CEU-ért lobbizik Navracsics

A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) rendkívül fontos az európai és a magyar felsőoktatás számára egyaránt, ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy folytatódjanak a tárgyalások az ügyben - erről Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos beszélt kedden Strasbourgban a felsőoktatási csereprogram fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az Erasmus program egységesítette Európát a fiatalok körében, a résztvevők generációjának kulcsfontosságú szerepe van a kontinens jövőjének építésében - hangsúlyozta az uniós biztos.

A magyar uniós biztos, aki szerint a legnagyobb eredmény, hogy mára a közép- és kelet-európai országok diákjai is részt vehetnek a programban, bemutatta az új Erasmus-mobilalkalmazást, amellyel a tervek szerint számos fiatalt tudnak majd megszólítani, illetve amellyel egyszerűsíthetik az egyes adminisztratív lépéseket.

Navracsics emellett arról számolt be, hogy az évforduló alkalmából mintegy 1300 eseményt szerveznék idén Európa-szerte.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) rendkívül fontos az európai és a magyar felsőoktatás számára egyaránt, ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy folytatódjanak a tárgyalások az ügyben. Hozzátette, reméli, hogy az intézmény a jövőben is Budapesten fog működni.

A közös sajtótájékoztatón Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke azon véleményének adott hangot, hogy az Erasmus az unió egyik legnépszerűbb programja. Hangsúlyozta: olyan EU-t kell építeni, ahol a fiatalok mindegyike a lehető legjobb oktatásban részesülhet, ezért szükség lenne a csereprogram költségvetési forrásainak növelésére.

Kedden az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén hivatalos díjátadót is tartottak, amelyen fogadtak 33 mostani és volt erasmusos diákot, minden részt vevő országból - az EU 28 tagállamából, valamint Izlandról, Liechtensteinből, Norvégiából, Svájcból és Törökországból - egyet.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az évforduló alkalmából közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta, hogy az Erasmus is "bizonyítéka annak, miért alapvető fontosságú Magyarország uniós tagságának megőrzése és megvédése".

"Aki az Európai Unió ellen uszítja a magyar embereket, az sok tízezer fiatal tanulását, képzését és ezzel együtt hazánk fejlődését is kockára teszi. (...) Ha marad Orbán és az EU-elleni háború, akkor az Erasmus programmal együtt eltűnhet minden nyugatos vívmány, minden előny és lehetőség, amelyet az európai közösség biztosít a magyarok számára" - írta.

Indulása óta az Erasmus egy - tanárcserét, önkéntességet, szakképzést is magában foglaló - komplex rendszerré bővült, amelyben több mint 9 millióan vettek részt. Harminc év leforgása alatt több mint 5 millióan, köztük 3,3 millió diák részesült külföldi egyetemek oktatásában. A program kezdetekor a programban részt vevő 11 ország köre mára 33-ra emelkedett, és 169 partnerország csatlakozott hozzá.

A múlt évben csaknem 8 ezer magyar diák és hallgató mellett 5300 pedagógus, oktató és oktatási szakértő, valamint 670 intézményi munkatárs és diákokkal utazó kísérő vehetett részt a programban.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×