Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.

A mintegy negyedórás összecsapásban

két rohamrendőr könnyebben megsérült,

a rendbontók előállítása után a tüntetés rendben folytatódott.

Amikor 2002-ben a jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az akkor még a pártalapító Jean-Marie Le Pen személyében először jutott be a francia elnökválasztás második fordulójában, május 1-jén a szakszervezetek egységesen a szélsőjobboldal ellen tüntettek és a hagyományos politikai pártok által meghirdetett úgynevezett köztársasági front nevében arra kérték a franciákat, hogy tartóztassák fel a Nemzeti Frontot és a konzervatív Jacques Chiracra szavazzanak, aki 82 százalékos támogatottsággal meg is nyerte az elnökválasztást. A szakszervezetekkel együtt akkor mintegy 1,3 millióan tüntettek Párizsban.

Tizenöt évvel később nem érezhető hasonló szakszervezeti egység, a szervezetek megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik elnökjelöltet támogassák vasárnap.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek. Egy másik szakszervezet, a Force Ouvriere pedig semmilyen üzenetet nem küldött a tagjainak. Ugyanakkor ez utóbbi négy szervezet közösen vonult fel a munka ünnepén, hogy tiltakozzanak "a szociális hanyatlás ellen, amely teret nyit a szélsőjobboldalnak".

Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A szuverenista jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. A Nemzeti Front programjában szerepel a volt gazdasági miniszter által fémjelzett liberalizációs törvény eltörlése, amely ellen tavasszal hónapokig tüntettek a szakszervezetek.

A franciák a felmérések szerint

az új államfőtől elsősorban a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését várják el.

A pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen ezért a két forduló között egyértelműen a "népet és a munkásokat védelmező" jelöltként kampányol. Az 59-60 százalékos támogatottsággal favoritnak számító Emmanuel Macron a hétvégén több interjúban is arra figyelmeztetett, hogy a nagypolgári gazdag családban született és egy Párizshoz közeli "kastélyban felnőtt Le Pen úgy használja fel a népet, ahogy azt a szélsőségesek szokták, ez az igazi demagógok sajátja, miközben nem törődik a néppel".

A nap folyamán mindkét elnökjelölt nagygyűlést tart Párizsban, az első fordulóban alulmaradt kilenc jelölt választóinak megszólítására.

Marine Le Pen az elmúlt héten elsősorban a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborát célozta meg, ő volt ugyanis az egyetlen politikus az első forduló estéjén, aki nem szólított fel Macron támogatására. Egy vasárnapi interjúban Mélenchon viszont már egyértelműen azt kérte mintegy 7 millió támogatójától, hogy ne támogassák a Nemzeti Frontot, ugyanakkor Macront sem kívánta támogatni.