Visszalépés és erőszakosodás

Donald Trump amerikai elnöksége alatt az Egyesült Államok külpolitikája bizonyos területeken várhatóan visszalép, a kulcsfontosságú területeken azonban erőszakosabbá válhat - mondta az Indiana Egyetem docense.

„Ez egy tudatos politika is lehet: megpróbálni elmenni a tolerancia határáig. Ezt sok ország, például a sztálini Szovjetunió is csinálta. (...) Ez arról szól, hogy

az ellenfél soha ne tudja, hogy mi következik.”

Borhi László jelezte, Donald Trump többször is elment Kissingerhez, akinek nagyon markáns, realista külpolitikai filozófiája van, ami nagyon más, mint Obamáé vagy Clintoné volt. Másképp fogja fel a nemzeti érdeket.

„A Clinton-Obama vonal szerint fontos, hogy egy külország belpolitikai berendezkedése milyen, Kissinger szerint nem számít, hogy mi van a dobozban, csak az, hogyan viselkedik. Ha jól, nincs probléma.”

A másik, Trump által követett Kissingertől származó külpolitikai filozófia, szerint a nemzeti érdeket és a nemzetbiztonságot is újra kell definiálni - mondta a magyar-amerikai kapcsolatok kutatója.

„Nem elég az, hogy egy állam ellenséges, ahhoz, hogy válaszoljunk a lépéseire, hanem a képességnek is meg kell lennie. Nem érdemes olyan térségekben fellépni, ahol ellenséges államok vannak, amelyek ugyan nem birtokolják azokat a képességeket, amelyek fenyegetést jelenthetnek az Egyesült Államok nemzetbiztonsága számára. Vannak arra utaló jelek, hogy Trump ebbe az irányba fog menni.”

Obama, illetve korábbi elnökök idején túl tág volt az amerikai biztonsági érdek definiálása, ezért olyan helyeken is elkötelezte magát az Egyesült Államok külpolitikailag, aminek nem sok értelme van - hangsúlyozta a történész.

„Bizonyos térségekben hátrébb fognak lépni. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsága számára kulcsfontosságúnak jelölt területen valószínűleg erőszakosabban fognak fellépni, mint Obama.

Ahogy az Egyesült Államok ellenfeleire vonatkozóan, úgy szövetségesei esetén is visszatérhet a Kissinger-i külpolitikához Donald Trump amerikai elnök – mondta a magyar-amerikai kapcsolatok kutatója.

„Tehát, ha teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket ő elvár - ugye Reagan is azt mondta, hogy nem kell feltétlen Amerika képére formálni a világot, de az Egyesült Államok biztonságpolitikai elképzeléseit érvényesíteni kell, (...) -, akkor nagyjából rendben lesz a dolog.”

Az azonban, hogy pontosan mit vár a szövetségeseitől Donald Trump, csak valamivel később derülhet ki, hiszen az Egyesült Államok külpolitikáját a nyilvános és zárt tárgyalások mellett több szinten és -helyütt formálják – tette hozzá Borhi László.

„Amerika is kivár igazából, ugye Európában kulcsválasztások lesznek, tehát Trump nyilvánvalóan tudja, hogy itt Európában is komoly változásokra lehet esetleg számítani a választások kimenetelétől függően, tehát

most kivárási állapot van,

látszik, hogy egy kicsit át is orientálódik az amerikai külpolitika.”

Borhi László úgy látta, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának szerepe várhatóan csökkenni fog, a védelmi tárca, a Pentagon szerepe viszont felértékelődhet.