Az ország igazságszolgáltatási hatóságai azzal vádolják őket, hogy köz- és magántulajdont semmisítettek meg, továbbá terrortámadások tervezésében vettek részt.

Először az etióp kormány jelentette be pénteken, hogy 11 600 állampolgárt vesznek őrizetbe. Az oromo népcsoport az állami földkisajátítások ellen kezdett tiltakozni 2015 novemberében, miután a kormány új építkezési programokat jelentett be Addisz-Abeba körül. Az elképzelés bírálói szerint a programok hátrányosan érinthetik a vidéki lakosságot. A tüntetések többször zavargásokba fordultak, nemrég gyárakat és autókat gyújtottak fel a randalírozók. A véres zavargásokat követően a kelet-afrikai államban októbertől rendkívüli állapotot vezettek be.

Az oromók mintegy harmadát teszik ki a mintegy 100 milliós lakosú Etiópiának. Az Oromói Felszabadítási Frontot, amely az autokrata kormány ellen folytat küzdelmet Addisz-Abeba terrorszervezetként tartja számon. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint tavaly a front legkevesebb 800 tagjával végeztek a biztonsági erők.

Az Afrika egyik gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő országának számító Etiópiában az állam az ipar motorja. Az országban minden föld állami tulajdonban van, és a rajta egyes esetekben nemzedékek óta gazdálkodó családok csak bérlőnek számítanak, ezért egy-egy állami beruházás előtt az etióp kormánynak nem okoz komolyabb nehézséget a terület kisajátítása.

Jogvédő csoportok szerint több mint 450-en vesztették életüket tüntetésekben 2015 óta a kelet-afrikai országban.