Az ország általános környezeti adottságairól szóló éves jelentés szerint a tíz legnagyobb kínai folyó fele - így a Sárga folyó, az 1100 kilométeren át húzódó Huaj vagy az 1400 kilométert átszelő Liao - szennyezett, a szennyezés 9 százalékban súlyos mértékű. A leghosszabb kínai folyó, a Jangce vize "viszonylag jó" minőségű - olvasható a jelentésben.

A 31 legnagyobb tó több mint fele, 17 hasonlóan rossz értéket, legalább enyhe szennyezettséget mutatott - derül ki az adatokból. A tavak a magas fokú szennyezettség mellett zsugorodást is mutatnak, ami az ivóvízbázisra is hatással lehet - figyelmeztetnek a kutatók.

A kilenc legnagyobb öbölből ötben találtak komolyabb méretű szennyezést, kettőben kifejezetten rossz a helyzet. A földalatti vizek a vizsgált 4800 minta 60 százalékában mutattak a normálisnál rosszabb minőségi értéket - sorolja a jelentés.

A környezetvédelmi minisztérium munkatársa szerint a szennyezés oka az, hogy mindenekelőtt az ipari üzemek figyelmen kívül hagyják a környezet védelmét. Az acélgyártó cégek, a vegyipari vállalatok, szénbányák és építőipar környezeti terhelése hatalmas, de ezt sem maguk a vállalatok, sem a helyi hatóságok nem hajlandók beismerni. Becslések szerint évente legalább 80 milliárd tonnát tesz ki a vizekbe eresztett szennyvíz mennyisége, ami miatt a folyók mintegy 20 százaléka olyannyira szennyezett, hogy a vizükkel való mindenféle kapcsolat veszélyt jelent az emberekre.

Tavaly nyáron a kormány bejelentette, hogy a vízszennyezés kezelésére a következő öt évben mintegy 1,5-2 ezer milliárd jüant (60-80 ezer milliárd forintot) tervez fordítani. Ebből az összegből az ivóvízforrások fokozott ellenőrzését oldanák meg, valamint a vízszennyezés megelőzésének és szabályozásának rendszerét fejlesztenék. Az egy főre jutó vízkapacitás Kínában jelenleg mindössze 2100 köbméter, ami a nemzetközi átlag kevesebb mint egyharmada. A városok kétharmada valamilyen szintű vízhiánnyal küszködik, 300 millió vidéki lakos számára pedig nem biztosított a biztonságos ivóvízhez való hozzájutás.