Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének alakulása a független Ukrajnában

A kárpátaljai magyarságnak - hat éves megszakítással - húsz éve van képviselete a független Ukrajna parlamentjében.

A kárpátaljai magyarok 1989-ben megalakult érdekképviseleti szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1990-ben, még az egykori Szovjetunió kötelékében, bekapcsolódott az ukrán parlamenti választásokba. A magyar szervezet akkori elnöke, Fodó Sándor a Nagyszőlősi járásban indult a törvényhozási mandátumért, ám a magyarok számára hátrányos etnikai arányok miatt alulmaradt a megmérettetésen.

A független Ukrajnában 1994-ben tartott első parlamenti választásokon három magyarok által is lakott kárpátaljai járásban indított képviselőjelölteket a KMKSZ. Tétje azonban csak a Beregszász központú választókerületben tartott voksolásnak volt. A megmérettesen Fodó Sándor KMKSZ-elnök indult helyettese, Tóth Mihály ellen, aki akkor a Beregszászi járás vezetői tisztségét is betöltötte. Az összecsapásból Tóth került ki győztesen, ám ennek a KMKSZ szakadása lett a következménye. A mögötte felsorakozott, kisebbségben lévő középszintű szervezetek kiváltak a KMKSZ-ből és Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF) néven egyesültek. Később a KMSZF tagszervezetei betagozódtak a korábban Fodó által létrehozott, országos szintű Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségbe (UMDSZ), amely a magyarországi baloldal támogatását élvező Tóth Mihály vezetésével a KMKSZ ellenlábasává vált.

A következő, 1998-as, vegyes rendszerű parlamenti választások, amelyek a KMKSZ és a belőle kivált szervezetek küzdelmének a jegyében zajlottak, Kovács Miklós akkori KMKSZ-elnök és Tóth Mihály párharcát hozta a Beregszász központú, magyar többségű választókerületben. A voksolásból Kovács került ki győztesen. A parlamentben - a magyar szervezet jóváhagyásával - belépett a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenko által szervezett Szolidaritás elnevezésű frakcióba.

A 2002-es parlamenti választásokon a magyarországi jobboldal támogatását bíró Kovács ellen a kárpátaljai magyar politikai életben röviddel korábban feltűnt Gajdos István szállt ringbe az UMDSZ támogatásával. A felek közötti, korábban nem tapasztalt hevességű küzdelemből Gajdos került ki győztesen a magyar többségű, Beregszász központú választókerületben. A KMKSZ azzal vádolta ellenfelét, hogy csalással jutott parlamenti mandátumhoz. Kovács keresetet nyújtott be a választási manipulációval kapcsolatban a strasbourgi emberjogi bírósághoz, amely a KMKSZ elnökének adott igazat.

A magyarországi baloldal által is támogatott Gajdos István 2002 után a parlamentben az akkor vezető ukrán politikai erőnek számító Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU) frakciójában tevékenykedett, majd a 2004-es narancsos forradalom után átlépett az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába. A 2006-os parlamenti választások előtt módosították az ukrán választójogi törvényt, ezért a voksoláson csak pártok indulhattak, így 2012-ig nem volt magyar képviselő a kijevi törvényhozásban. A 2012-es törvényhozási választásokra visszaállították ugyan a vegyes választási rendszert, ám a korábbi magyar többségű választókerületet három részre osztották, így magyar jelölt nem indulhatott eséllyel a voksoláson. Ennek ellenére ismét lett kárpátaljai magyar képviselője ukrán parlamentnek, mert az akkor kormányzó Régiók Pártja (PR) befutó helyet ajánlott fel Gajdos István UMDSZ-elnöknek annak fejében, hogy a szervezet a választáson a PR-t és annak a magyarok által is lakott térségben induló egyéni jelöltjeit támogatja. Gajdos 2012 decemberétől az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkáraként tevékenykedett a PR frakciójában. Ebből a Viktor Janukovics államfő bukását hozó 2014 februári kijevi események után kilépett, és azóta független képviselőként működik.

A 2014. október 26-ra kiírt, előrehozott parlamenti választásokon ismét van esély arra, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit képviselő honatya jusson be az ukrán törvényhozásba annak ellenére, hogy a KMKSZ kérése ellenére az illetékes választási hatóság nem hozott létre magyar többségű egyéni választási kerületet. Az ukrán államfő támogatására létrejött, a nevével jelölt Petro Porosenko Blokkja (BPP) befutónak számító 62. helyet ajánlotta fel a listáján Brenzovics László KMKSZ-elnöknek. Vezetőjének BPP általi jelölését elfogadta a KMKSZ választmánya.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×