Infostart.hu
eur:
374.04
usd:
340.21
bux:
138712.27
2026. november 20. péntek Jolán

Történelmi mélyponton az amerikai kormány iránti bizalom

Mindössze az amerikaiak 13 százaléka véli úgy, hogy a kormányban mindig, vagy az esetek többségében meg lehet bízni - derült ki az ORC közvélemény-kutató intézet és a CNN hírtelevízió pénteken nyilvánosságra hozott közös felméréséből.

A megkérdezettek több mint kétharmada úgy vélekedett, hogy a kormányban a legtöbb esetben nem lehet megbízni, minden tizedik válaszadó szerint pedig egyáltalán nem.

A Michigani Egyetem adatai szerint az amerikaiak többsége utoljára a 60-as években és a 70-es évek elején bízott meg a kormányban. A fordulópontot a Watergate-botrány jelentette, amelynek következtében Richard Nixon elnök éppen 40 évvel ezelőtt lemondani kényszerült.

A botrány 1972 nyarán pattant ki, amikor a washingtoni Watergate-házban betörtek Larry O'Brien, az amerikai Demokrata Párt akkori elnöke irodájába, hogy ott lehallgató berendezéseket helyezzenek el. A szálak a Fehér Házba vezettek, az ügyből belpolitikai válság lett és Nixon - a hivatalban lévő elnökök közül egyedüliként - 1974. augusztus 8-án lemondásra kényszerült. Utóbb kiderült, hogy Nixon személyesen adott utasítást a megfigyelésre.

1972-ben még 53 százalékon állt azoknak az aránya az Egyesült Államokban, akik szerint a kormányban mindig, vagy legtöbbször meg lehet bízni. Számuk 1974-ben 36 százalékra csökkent és egy, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő rövid, a hazafias felbuzdulás által jellemzett rövid időszak kivételével azóta sem emelkedett 50 százalék fölé.

A felmérés szerint az amerikaiaknak a nagyvállalatokba vetett bizodalma sem sokkal erősebb: mindössze 17 százalék hiszi azt, hogy mindig, vagy a legtöbbször meg lehet bízni bennük.

Az amerikaiak között egyébként erős generációs vízválasztó húzódik a Watergate megítélésének kérdésében: a 40 évnél idősebb amerikaiak szerint a botrány nagyon súlyos volt, míg az annál fiatalabb korosztály szerint az eset nem volt más, mint politika. Az összlakosság körében 51 százalék azoknak az aránya, akik szerint a Watergate súlyos ügy volt, 46 százalék szerint pedig nem.

Az ORC és a CNN telefonos felmérését egy 1012 fős, felnőtt mintán végezték, a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 3 százalékpont.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb a baj a tőzsdéken, világszerte menekülnek a befektetők

Egyre nagyobb a baj a tőzsdéken, világszerte menekülnek a befektetők

Masszív eladási hullámot láthatunk az elmúlt órákban a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Ma az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben vannak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta. A BUX index közel 3 százalékot esett, a lejtmenetben élen járnak az OTP részvényei, amik közel egyhónapos mélypontra estek, újra 39 ezer forint alá ment a jegyzés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×