Infostart.hu
eur:
362.33
usd:
322.88
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Repedezik a csernobili atomerőmű fölötti szarkofág

Új szarkofág építését kezdték meg a világ egyik legnagyobb nukleáris katasztrófájának színhelyén, a csernobili atomerőműben.

A mintegy 258x150 méteres, hangár formájú betonkoporsó azért vált szükségessé, mert a szerencsétlenség sújtotta 4. blokk fölé nem sokkal a baleset után épített szarkofág már megrepedezett, és már nem biztonságos.

Az építkezésre kiírt pályázatot a francia Novarka konszern nyerte meg 2007-ben, a költségeket 1,35 milliárd dollárra becsülik, a szarkofág öt év alatt készül el. A munkálatokat nemzetközi forrásokból finanszírozzák, amelyeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank fog össze.

Érdekesség, hogy a hatalmas, 39 ezer négyzetméter alapterületű építményt a tulajdonképpeni helyszíntől mintegy 200 méternyire szerelik össze, hogy ezzel is védjék a munkásokat a sugárzástól. A kész szarkofágot azután különleges berendezések segítségével síneken a végleges helyére gördítik, rögzítik, majd két végét falakkal zárják le.

Az Ukrajnában, a fehérorosz határ közelében lévő csernobili atomerőmű 4. reaktora 1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:58-kor gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. Akkoriban nagy késéssel azt tették közzé, hogy egy javítás utáni újraindításnál követtek el hibát az illetékesek, de az okokat a tudósok azóta is vitatják.

Vitatott az áldozatok száma is: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy mintegy 4000 ember hal majd meg összesen a balesettel kapcsolatos betegségekben. Ennél sokszorosan borúlátóbb értékelések is megjelentek azonban.

A katasztrófa következtében radioaktív szennyeződés hullott a Szovjetunió nyugati és Európa számos más részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek el, mintegy 200 000 embert kellett kitelepíteni.

A hatalmas tisztogatási munkálatok ellenére még az idei nyári erdőtüzeknél is külön figyelmet kellett fordítani a környék erdeire, mert attól kellett tartani, hogy esetleges nagyobb tüzek esetén tovább szóródhat a nukleáris szennyezés.

Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×