Az elsődleges adatokból arra lehet következtetni, hogy a terrorcselekményt egy észak-kaukázusi terroristacsoport hajtotta végre - mondta Alekszander Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a hétfői moszkvai robbantásokkal kapcsolatban a helyszínen végzett vizsgálatok eredményei alapján.

Az első robbanás a Kreml és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épületéhez közeli Lubjanka állomásnál történt reggel 8 óra előtt négy perccel az állomásra érkezett metrószerelvény második kocsijában. A detonáció legkevesebb 23 életet követelt, 20 ember megsérült.

A második pokolgép bő fél órával később, 8 óra 38 perckor lépett működésbe öt állomással odébb, a Park Kulturi megállóban, a Gorkij-park közelében. A rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint ez a robbanás legkevesebb 12 embert ölt meg. A két helyszínen több mint 400 mentő és tűzoltó dolgozik.

Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.

Nők lehettek a merénylők

Az eseményeket az ügyészség terrortámadásnak minősítette, Jurij Luzskov moszkvai polgármester pedig rögtönzött sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a történtekért öngyilkos merénylők felelősek, mindkét robbanószerkezetet - amelyek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg - nők hozták működésbe.

A Park Kulturi megállónál robbantó nő a nyomozó hatóságok szerint a testére erősített pokolgépet hozott működésbe akkor, amikor a metrókocsi ajtajai kinyíltak.

A hivatalos jelentések szerint az áldozatok túlnyomó többsége orosz, köztük több gyerek is van. A külügyminisztérium közlése szerint életét vesztette két, Örményországból érkezett, ideiglenes moszkvai bejelentővel rendelkező személy. Malajzia moszkvai nagykövetsége közölte, hogy két malajziai állampolgár könnyebben megsérült. 

Káosz a közlekedésben

A robbantások idején a moszkvai metróban körülbelül félmillió ember tartózkodott. A merényletek nyomán a hatóságok lezárták az érintett és az abba csatlakozó több vonalat is, valamint számos utat eltorlaszoltak, hogy a mentőcsapatok végezhessék a munkájukat. A belvárosban közlekedési káosz alakult ki, így a közlekedési vállalat több mint 100 autóbuszt állított be, amelyek ingyenesen szállítják az utasokat azokon az útvonalakon, ahol a metró nem jár. A metró működő részein példátlanul kevés az utas, nagyon sokan el sem indultak munkába.

Az összehangoltnak tűnő támadásokért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget. A moszkvai kommentátorok a kaukázusi szeparatista mozgalmak valamelyikét sejtik azok hátterében, és ezt a véleményt erősítették meg Bortnyikov szavai is.

Az InfoRádiónak nyilatkozó Oroszország-szakértő, Deák András György egyetért az orosz elemzőkkel. Mint mondta, a merénylet körülményei valószínűvé teszik, hogy ezért a robbantásért is csecsenek vagy más észak-kaukázusi etnikai csoportok telelősek. A Közép-Európai Egyetem EU Bővítési Központjának kutatási igazgatója megjegyezte: bár az utóbbi néhány évben az orosz állam belső területein nem történtek ilyen támadások, ez jelzés volt az emberek számára, hogy hozzá kell szokniuk a gondolathoz: a veszély nem múlt el.

Julija Latinyina neves újságíró, a kaukázusi helyzet alapos ismerője az Eho Moszkvi rádió műsorában úgy vélte, a merényleteket a szélsőségesek nem valami ellen követik el, hanem az általuk alapítani kívánt kaukázusi iszlám állam érdekében.

Kevés az információ

A rádió élő adásába betelefonáló hallgatók arra panaszkodnak, hogy sem a forródróton, sem a helyszínen nem kapnak tájékoztatást az áldozatokról. Délelőtt 11 óra körül a sérültek névsorát azonban közzétették, és azt is nyilvánosságra hozták, hogy kit melyik kórházba szállítottak.

Meglehetősen sokan telefonálnak az Oroszország elleni terrorizmus fő fészkének tekintett Csecsenföldről és Ingusföldről, hogy kinyilvánítsák részvétüket az áldozatok hozzátartozóinak és általában Moszkvának.

Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere felszólította a moszkvaiakat, hogy SMS-ben próbálják tisztázni esetleg érintett családtagjaik helyzetét, mivel a mobil hálózatban telefonálni nagyon nehéz, de a szöveges üzenetek némi késéssel ugyan, de eljutnak a címzettekhez.

Hat éve történt hasonló

Legutóbb 2004-ben történt hasonló merénylet a moszkvai metróban: február 6-án egy, a Paveletszkaja állomás felé tartó, zsúfolt szerelvényben lépett működésbe pokolgép; az áldozatok száma elérte a 39-et.

Néhány hónappal később, augusztus 31-én egy csecsen merénylő, egy nő robbantotta fel magát az egyik északkelet-moszkvai metrómegállóban.