Chertoff rámutatott: az őrizetesek szabadon bocsátása nem veszélytelen, volt például olyan személy, aki szabadlábra kerülve folytatta a terrorista tevékenységet, öngyilkos merényletet hajtott végre Irakban.

A terrorizmusellenes intézkedéseket összehangoló belbiztonsági tárca vezetője szerint Obamának a fogolytábor bezárása előtt mindenképpen tervet kell kidolgoznia az őrizetesekkel szembeni eljárások lefolytatására, különösen azok esetében, akiket nem lehet visszaküldeni saját országukba.

Chertoff javaslata szerint "egy mély lélegzetet véve" kategóriák szerint csoportosítani kellene a foglyokat a jövőbeni bánásmód szempontjából.

Obama a választási kampányában azt hangoztatta, és ezt elnökké választása óta is megerősítette, hogy bezáratja a börtöntábort, ahol jelenleg 250 ember tartanak fogva vádemelés nélkül. Azt azonban nem részletezte, miképpen képzeli el a foglyok eltávolítását, illetve az esetleges vádemelést ellenük.

Chertoff szerint néhány foglyot haza lehet küldeni, ahogy ezt a Bush-kormány is több esetben megtette, mások sorsát viszont, akiknek az ügyében egyetlen ország sem akar eljárni, tisztességes módon rendezni kell. A miniszter rámutatott: a terroristagyanús személyek polgári bíróságok elé állítása "nem célravezető", mivel a bizonyítékok feltárása azok nemzetbiztonsági vonatkozásai miatt bonyodalmakat okozhat.

A bírálók szerint viszont a guantánamói katonai törvényszékek nem járhatnak el jogszerűen a foglyok ügyében, mert politikai befolyás alatt állnak és kikényszerített vagy meg nem erősített bizonyítékokat is felhasználhatnak. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások egyes áldozatainak családtagjai szerint a katonai bíróságok eljárása nem tisztességes és nem alkalmas igazság szolgáltatására.