Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán

Már Irakról is vitáznak az amerikai elnökválasztási kampányban

Az amerikai elnöki posztra pályázó John McCain és Hillary Clinton kedden egy kongresszusi meghallgatáson összecsapott egymással Irak ügyében: a republikánus szenátor az amerikai csapatok maradása, demokrata párti társa ezzel szemben a csapatkivonás mellett érvelt.

John McCain hangsúlyozta: a csapaterősítés sikerrel járt, és a csapatkivonás ígérete, tekintet nélkül a következményekre, politikai és erkölcsi értelemben is vezetői kudarccal ér fel.

A csapatok hazahozatalát sürgető Hillary Clinton arról beszélt: felelőtlenség folytatni az eddigi Irak-politikát, amely nem hozta meg a beígért eredményeket.

Mindkét politikus tagja a szenátus fegyveres erők bizottságának, ahol David Petraeus tábornok, az Irakban állomásozó amerikai haderő főparancsnoka Ryan Crocker bagdadi nagykövettel közösen tartott friss helyzetértékelést. A tábornok több ízben meg kellett, hogy szakítsa beszámolóját a teremben ülő háborúellenes tiltakozók közbekiabálásai miatt.

Mikor jöjjenek haza?

John McCain a bizottság rangidős kormánypárti tagjaként nyitó felszólalásában világossá tette: az ő célja is az, hogy a csapatok mielőbb hazaérkezhessenek. Reménye szerint ez előbb bekövetkezik, mint sokan gondolják.

Szerinte most már nem fenyegeti vereség az amerikai csapatokat, és megteremtődött a siker esélye. Az idő előtti kivonás azonban azzal járna, hogy Amerikának vissza kellene térnie, méghozzá egy nagyobb háborúban - figyelmeztetett a vietnami veterán.

Hillary Clinton New York-i szenátor komoran közölte: hozzá kellene kezdeni a csapatok kivonásához, hogy Amerika rendbe tudja rakni haderejét, és más problémák megoldására koncentrálhasson Afganisztánban, a terrorista csoportok elleni küzdelemben és másutt.

Edward Kennedy massachusettsi szenátor szerint figyelmeztetni kellene Bagdadot, hogy az amerikai csapatok jelenléte nem örök időkre szól, így az irakiak kénytelenek lennének megtenni az alapvető lépéseket a belső ellentétek eloszlatására.

Elemzők szerint a jelenleg 160 ezer főnyi amerikai haderő létszáma a 2009 januári elnökváltás idején még bizonyosan meg fogja haladni a 100 ezret. A nyárig esedékes 20 ezres csapatkivonással a létszám 140 ezer főre apad, ami után Bush kedvező biztonsági feltételek mellett sem fog elrendelni jelentős csökkentést.

Abbamarad a csapatcsökkentés?

Petraeus tábornok nem volt hajlandó időpontot közölni arra vonatkozóan, hogy az általa javasolt, júliusban kezdődő 45 napos értékelési periódus után mikor lehetne felújítani a csapatkivonást.

Michael O'Hanlon, a washingtoni Brookings Intézet szakértője úgy látja, hogy 2008 második felében valószínűleg nem fog folytatódni a létszámcsökkentés.

Az ABC News csatorna felmérése szerint az Irakban állomásozó amerikai katonák körében az elnökségre pályázó három talpon maradt politikus közül az afro-amerikai Barack Obama szenátor messze a legnépszerűbb.

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×