Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Ellehetetlenül az erdélyi magyar oktatás?

Több száz millió forintos alap létrehozását kérte a parlament határon túli ügyek bizottságától a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatója. Hantz Péter szerint ezzel le lehetne küzdeni az erdélyi magyar felsőoktatás előtt álló akadályokat. A testület ülésén a Sapientia Egyetem munkatársai tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a magyar kormány csökkenteni készül az intézmény költségvetését.

Mivel a parlament külügyi és határon túli bizottságának kormánypárti tagjai nem vettek részt a testület ülésén, a bizottság csak tanácskozóképes volt, amikor meghallgatta az erdélyi magyar felsőoktatás több szereplőjét.

A kolozsváti Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar adjunktusa azt kérte a bizottságtól, hogy a parlamenti képviselők vessék fel a romániai magyar felsőoktatás helyzetét témaként a román-magyar vegyes bizottság ülésén. Hantz Péter szerint a magyar pároknak anyagilag kellene támogatniuk a felsőoktatást.

Egy 100 millió forintos alapot kellene létrehozni a felmerülő gondok leküzdésére, egy több száz millió forintos alapot pedig arra, hogy az érettségizók tovább tanulhassanak az egyetemeken.

Az önálló magyar karokért és tanszékekért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke leszögezte: nem önálló intézményt akarnak, hanem a meglévők erősítését.

A cél, hogy a román állam által finanszírozott egyetemeken tanulhassanak magyarul a diákok. Ez a célja a Sapientia Egyetemnek is. A hat éve a magyar állam pénzéből működő egyetem akkreditáció előtt áll - mondta az egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke.

Kató Béla a képviselőknek beszámolt arról, hogy a magyar kormány az átalagos évi 1,5 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökkentené az egyetem költségvetését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×