Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Iránban ezentúl ujjlenyomatot vesznek a beutazó amerikaiaktól

Iránban ezentúl ujjlenyomatot kérnek a beutazó amerikai állampolgároktól, miután a konzervatív hit- és jogtudósokból álló Õrök Tanácsa jóváhagyta az intézkedésről szóló törvényt. Az új jogszabály elfogadását még az Egyesült Államokat rendszeresen ostorozó Mahmúd Ahmadinezsád elnök is ellenezte.

A parlamentben elfogadott törvények alkotmányosságát kihirdetésük előtt kötelezően ellenőrző Õrök Tanácsának egyik szóvivője számolt be szombaton az IRNA hivatalos iráni hírügynökségnek arról, hogy a testület a héten szentesítette a jogszabályt, amely szerint "az Egyesült Államok eljárásával összhangban minden amerikai állampolgártól ujjlenyomatot fognak kérni a határátkelőkön és a vízumkiadó helyeken".

A parlament november 19-én fogadta el a konzervatívok által beterjesztett törvénytervezetet annak ellenére, hogy Manusehr Mottaki külügyminiszter és Ahmadinezsád elnök egyaránt helytelenítette az intézkedést.

Ahmadinezsád arra hivatkozott, hogy az iszlám köztársaságnak nincs vitája az egyszerű amerikai állampolgárokkal, és kérte a parlamentet: tartózkodjon a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után bevezetett amerikai eljárás megtorlásától.

Az Egyesült Államok és Irán között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok azután, hogy militáns iráni egyetemisták 1979-ben megrohamozták és elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget.

A két ország között azóta is kibékíthetetlen ellentét húzódik, ezért a mostani intézkedés csak maroknyi amerikai állampolgárt érint, javarészt az iráni kultúrát és történelmet a helyszínen tanulmányozni akaró kutatókat.

A Teherán és Washington közötti viszony némileg javult Mohammed Hatami volt elnök alatt, aki ösztönözte a sport- és kulturális kapcsolatok javítását, de visszaesett a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, amikor George W. Bush amerikai elnök Iránt a "gonosz tengelyéhez" sorolta Irakkal és Észak-Koreával együtt.

Tavalyi hivatalba lépése óta Ahmadinezsád elnök tovább mélyítette a szakadékot a két ország között azzal, hogy nem enged a vitatott iráni nukleáris programból és Izrael elpusztítására szólított fel.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A szemünk előtt előzi be a világot Kína egy újabb zöld technológiával

A szemünk előtt előzi be a világot Kína egy újabb zöld technológiával

A 2020-as évek elején a zöld hidrogénre még univerzális csodafegyvereként tekintettek, amely megoldhatóvá teszi az időjárásfüggő megújuló energia évszakokon átívelő, hosszú távú tárolását is, de az újabb elemzések szerint ez a várható jövőbeli szerep jelentősen szűkült és jóval specifikusabbá vált. A prognózisok lefelé módosítását beruházási döntések sorozatos elhalasztása és a végfelhasználói szerződések hiánya indokolja, és miközben a zöld hidrogén előállítása továbbra is drága és infrastrukturális kihívásokkal küzd, a rivális technológiák gyorsabban értek el áttörést. Ezzel együtt a hidrogéngazdaság- és piac világszerte, így Magyarországon is fejlődik, de nem kizárt, hogy más technológiákhoz hasonlóan végül itt is Kína szerepvállalása hozza majd el az áttörést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×