Emlékezettek, 2023 májusában, az ukrajnai háborúval összefüggésben, az élelmiszerár-infláció leküzdése érdekében Magyarország kötelező árcsökkentésre vonatkozó szabályozást vezetett be. 2024 márciusában a magyar hatóságok bírságot szabtak ki a német REWE élelmiszer-kereskedelmi csoport egyik tagjával, a kiskereskedelemmel foglalkozó Penny Markettel szemben, mivel az akciós időszakkal érintett termékek közül kettő nem volt a polcokon, és az ellenőrzés napján ezekből a termékekből nem adtak el. A Penny Market beszállítói késedelemre és helyettesítő termék rendelkezésre állására hivatkozva vitatta a szankciót, és eljárást indított a közigazgatási határozat megsemmisítése érdekében.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megállapította, a magyar szabályozás megfelelő igazolás nélkül akadályozza a kereskedőket abban, hogy bizonyos termékek árát és értékesítési mennyiségét gazdasági megfontolások alapján szabadon állapítsák meg, és ellentétes a szolgáltatási irányelvvel.

A nagy árbevételű élelmiszer-kiskereskedemi cégekre kötelező árcsökkentést előíró magyar szabályozás ellentétes a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését létrehozó uniós jogszabállyal (KPSZ-rendelet) és a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel.

A KPSZ-rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését létrehozó uniós jogszabály, mely biztosítja a termékek szabad mozgását, a tisztességes versenyt és a piaci védőhálót az agrárágazatban. A rendelet tiltja a tagállamoknak a termelői árak és a szabad verseny korlátozását.

„A magyar szabályozás sérti a szabad versenyt, ugyanis megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági szempontok alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket”

– fogalmaztak.

Kijelentették: az intézkedések továbbá nem arányosak, mivel nem szolgálják a kitűzött célokat, és nem alkalmasak elérésük biztosítására. A szabályozás ugyanis kizárólag azokat a kereskedőket érinti, akiknek éves árbevétele meghaladja az előre meghatározott határértéket, és amelyek általában városokban találhatók, nem pedig vidéken. A hátrányos helyzetű fogyasztók jelentős része tehát nehezen jut hozzá a csökkentett árú élelmiszerekhez, ami – mint végzetül kiemelték – ellentétes a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel.