Az amerikai elnök július 9-ig elhalasztotta az Európai Unióval szemben kilátásba helyezett 50 százalékos vámtarifák bevezetését, miután telefonon egyeztetett az Európai Bizottság elnökével. Donald Trump szerint Ursula von der Leyen nyitottnak tűnt arra, hogy megvitassák és adott esetben orvosolják a kereskedelemmel kapcsolatos amerikai aggályokat.
Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta: a jelek szerint Donald Trump szándéka az, hogy fellendítse az amerikai gyártást és feldolgozóipart, a belengetett vámtarifák is ezt a célt szolgálják. Az amerikai kormányzat vélhetően még több külföldi befektetőt akar az USA-ba csábítani, hogy ott végezzék a gyártási munkálatokat és a különböző fejlesztéseket. Máthé Réka Zsuzsánna Donald Trump korábbi megszólalásaiból arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai elnök nem az alacsony hozzáadott értékű ipart szeretné erősíteni az Egyesült Államokban, hanem elsősorban a hadiipart és a mesterséges intelligenciára épülő ágazgatokat szeretné beindítani, illetve meghonosítani. Ezzel jelentősen lehetne javítani a munkanélküliségi adatokon is.
A szakértő arra számít, ha lesz megegyezés az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, akkor a kereskedelmi megállapodásnak részét fogja képezni az is, hogy az EU a szolgáltatások mellett különböző javakat is vásárol majd még nagyobb mennyiségben az USA-tól.
Elképzelhető az is, hogy Donald Trump igényeinek megfelelve európai vállalatok áthelyezik a székhelyüket a tengerentúlra.
A lehetséges megállapodás része lehet az is, hogy az amerikai elnök kikényszeríti az európai országoktól, hogy még több fegyvert, energiahordozót vásároljanak az Egyesült Államoktól. Máthé Réka Zsuzsánna szerint a folyamatot megkönnyítheti, hogy Európában óriási az igény az LNG-re. Az Európai Unió tagállamai 2023-ban a világpiacról összesen mintegy 345 milliárd dollár értékben vásároltak különböző exportőröktől olajat, ebből körülbelül 90 milliárd dollárnyi bevételt szereztek az amerikaiak különböző energiahordozók európai értékesítésével.
Az elemző úgy fogalmazott, „meglehetősen sajátságos” a Trump-adminisztráció által kiszámolt kereskedelmi deficit, mert a közgazdászok általában máshogy számolnak. Mindenesetre az amerikai kormányzat közlése szerint nagyjából 130 milliárd dolláros kereskedelmi deficit van az EU és az USA között, de ez az adat csak a javakra vonatkozik, a különféle szolgáltatásokat nem érinti. Donald Trump célja ennek a deficitnek a mérséklése, és korábbi nyilatkozatai alapján azt várná el az európaiaktól, hogy 130 milliárd dollár értékben vásároljanak energiahordozókat az USA-tól.
Máthé Réka Zsuzsánna szerint az évi 345 milliárdos összegből elméletileg lehetne 130 milliárdot az Egyesült Államoknak adni, de ez azt jelentené, hogy a teljes összeg több mint egyharmada egyetlen partnerhez kerülne az energiahordozók vásárlásánál. Az elemző szerint
ez komoly energiabiztonsági kérdéseket vetne fel, a diverzifikáció sokkal előnyösebb és több lehetőséget biztosít.
A lehetséges megállapodásban kiemelt jelentőségűek lehetnek még a hadiipari fejlesztések és vásárlások, amelyeket az Európai Unió az utóbbi időben egyre gyakrabban és erőteljesebben szorgalmaz.
Máthé Réka Zsuzsánna úgy véli, ha az európai fél rábólint Donald Trump ajánlatára, akkor elsősorban az európai autó- és gyógyszeripar alakíthat ki szorosabb együttműködést az USA-val, melynek keretében bizonyos vállalatok áthelyezhetik székhelyüket és/vagy gyártási tevékenységüket a tengerentúlra. Kiemelte, hogy az európai gyógyszerexport legfőbb célpontja Amerika, így az egyeztetések során ennek megfelelően ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz a felek, de a hatékony együttműködés érdeke Európának és az Egyesült Államoknak is.
