Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Politics, Markets and EU Gas Supply Security. Chemical pipeline networks and infrastructure in Europe
Nyitókép: Leestat/Getty Images

Uniós biztos: Oroszország fegyverként használja energiaexportját

"Nem engedjük többé, hogy Oroszország fegyverként használja energiaexportját ellenünk, zsarolja tagállamainkat, és nem hagyjuk, hogy feltöltsék a háborús kasszát a Kremlben" - jelentette ki Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben.

Az Európai Parlament plenáris vitáján a biztos emlékeztetett: május elején az Európai Bizottság elfogadta az orosz energiaimport megszüntetésére irányuló ütemtervet, amely "világos üzenetet küld Oroszországnak: elég volt!"

Felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaimportot: a szénimportot teljesen leállította, az olajimport arányát 27-ről 3, a gázét pedig 45-ről 13 százalékra csökkentette, mindezek ellenére tavaly még mindig 23 milliárd eurót fizetett Oroszországnak energiáért. Jorgensen szerint a brüsszeli bizottság alaposan elemezte az orosz energia kivezetésének hatásait, és

egy világos, kiszámítható menetrendet dolgozott ki a fokozatos megszüntetésre.

A cél az energiaárak stabilizálása, a piac jogbiztonságának erősítése és az ellátásbiztonság fenntartása. Ennek részeként hamarosan jogi lépéseket tesznek az orosz gáz átláthatóságának szabályozására, és az év végéig betiltják az új és spot-szerződéses orosz gázimportot.

"Továbbá 2027 végéig tervezzük az orosz vezetékes gáz és LNG importjának teljes betiltását a meglévő hosszú távú szerződések alapján" - tette hozzá.

A biztos elmondta, hogy az EU kötelező nemzeti terveket kér a tagállamoktól az orosz gáz, olaj és nukleáris üzemanyag fokozatos kivezetésére, és ezeket már idén be kell nyújtani a biztonságos átmenet érdekében. Emellett szigorítják az orosz árnyékflottán keresztül érkező illegális olaj ellenőrzését, és új korlátozásokkal lépnek fel az orosz urán és más nukleáris anyagok importja ellen.

"Gazdaságilag kedvezőtlen helyzetbe hozzuk az orosz nukleáris üzemanyagot vámokkal, és megerősítjük az uniós nukleáris üzemanyag-ellátási láncot" - jelentette ki.

Közölte, hogy az EU többé nem hagy jóvá új szerződéseket orosz beszállítókkal

mivel az orosz gáz kivezetése egy tudatos politikai irányváltás a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében. Hozzátette, hogy az Északi Áramlat gázvezeték jövőbeli használata "nem képzelhető el", mivel az EU célja a saját, tisztább és megfizethetőbb energia előállítása gazdasági és stratégiai okokból.

Jorgensen szerint az orosz energiaimport kivezetése egy átfogó uniós stratégia része, amely a forrásdiverzifikációra, az ellátásbiztonságra és a fosszilis tüzelőanyagok elhagyására épül. Az uniós támogatások révén több kulcsfontosságú gázinfrastruktúra-projekt valósult meg Közép- és Délkelet-Európában, csökkentve az orosz függőséget. Az Európai Bizottság emellett regionális együttműködéseket is ösztönöz, mindez pedig egy biztonságosabb, fenntarthatóbb és függetlenebb uniós energiapiac kialakítását szolgálja - fejtette ki.

Címlapról ajánljuk

Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Több mint 100 ezer új hallgató érkezik idén ősszel a felsőoktatásba, ami a tanévkezdéssel együtt jelentősen átalakíthatja a diákmunkapiacot. A Mind-Diák Szövetkezet szerint a diákok a nyári időszaknál kevesebb órát vállalnak majd, ugyanakkor a hosszú távú gyakornoki programok többsége változatlanul működik tovább, és egyre fontosabb szerepet kapnak a szakmai tapasztalatot nyújtó pozíciók.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Hiába a csillagászati fizetések az Egyesült Államokban, Európa jóléti városai kenterbe verik az amerikai álmot

Hiába a csillagászati fizetések az Egyesült Államokban, Európa jóléti városai kenterbe verik az amerikai álmot

A világ megélhetési térképe 2026-ra jelentősen átrajzolódott. A devizaárfolyamok, az infláció, a lakhatási válság, a geopolitikai feszültségek és a strukturális átalakulások együttes hatása felborította a korábbi évtizedekben megszokott árszínvonal-hierarchiát – derül ki a Deutsche Bank kutatóintézetének "Mapping the World's Prices" tizedik kiadásából. A jelentés hat kontinens 69 városát vizsgálja Abu-Dzabitól Zürichig. A sorozat 2012-ben indult, amikor az eurózóna válságban volt, a jen történelmi csúcson állt, a dollár pedig szokatlanul gyenge volt - azóta nagyot fordult a világ.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×