Járványvédelmi szakértők szokták mondani, hogy ha egy kitöréstől számítva – beleszámítva a lappangási időt – eltelik 21 nap, akkor a 22. napon már lehet egy nagyobb levegőt venni, jobban megnyugodni, hogy lassult, megállítottuk, megfékeztük – vélekedett az InfoRádiónak nyilatkozva Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszer-ipari üzletágának stratégiai elemzője.

"Az idő leteltének határán vagyunk, ezért azt gondolom, hogy ha e hét végére nem lesz újabb kitörés, akkor bár szigorúan fenn kell tartani ezeket a járványvédelmi intézkedéseket, lehet egy nagyobb nyugalom bennünk" – szögezte le.

A történelmi hagyományok alapján a legnagyobb kockázat Hajdú-Bihar vármegyében koncentrálódik, húsmarhák esetében pedig a nemzeti parkok területén. "Csak az Alföldre ne kerüljön be" – mondta, arra utalva, hogy sertésről, szarvasmarháról, juhról vagy kecskéről beszélünk, az Alföldön nagyobb a telepsűrűség, az állatsűrűség, az emberi és járműmozgás, ami nagyon könnyen terjeszti a vírust.

Reményét fejezte ki, hogy az 5 kisalföldi telepen lokalizálódott a járvány, így viszont a teljes magyar állattenyésztés, a mezőgazdaság teljesítményére "nem lesz kifejezetten erős hatással".

A szakember emellett biztos abban, hogy a szigorú protokollok megmaradnak, úgy mint

• a fertőtlenítő szőnyeg a határon
• a telepek saját járványvédelmi kezelésére vonatkozó gyakorlatok (kit és mikor engednek be).

Hangsúlyozta, hogy nem szabad ezekből most engedni. Az, hogy most nincs újabb kitörés, nem jelenti azt, hogy egyébként egy ragályfogó tárgy ne hordozná ezt a vírust, tehát ne lenne ott bárkinek akár a cipőtalpán.

Az intenzív, sűrűbb és nagy létszámú állattartásnak ára van Héjja Csaba szerint. Az állományok érzékenyebbek, kevésbé ellenállók. Példaként említette, hogy a Holstein-fríz marha kifejezetten érzékeny a betegségekre, így a száj- és körömfájásra is, viszont az emberi fogyasztás mennyiséget követel, ráadásul megfizethető áron. Ehhez viszont nagyon szigorú higiéniát kell tartani. "Csak az menjen a telepre, akinek ott dolga van, és ők is csak megfelelő csuhacsere, fürdés, kéz- és lábfertőtlenítés után, minél kevesebb kontakttal például a takarmányszállításoknál" – fogalmazott.

Mint mondta, a sertésállománynál korábban felbukkant afrikai sertéspestis már kikényszerítette a járványvédelmi felkészülést, ennek kiterjesztését hozta most a száj- és körömfájás.