Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
325.22
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b8) és Hrisztijan Mickoszki észak-macedóniai kormányfő (j7) a magyar-észak-macedón kormányzati csúcstalálkozón Ohridban 2024. szeptember 27-én. A kormányfő mellett Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Pintér Sándor belügyminiszter, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (takarásban), Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (b-j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Varga Mihály adó- és vámügyi együttműködésről tárgyal Észak-Macedóniában

A pénzügyminiszer szerint a magyar adósságkezelé Észak-Macedónia számára is hasznos lehet.

"Magyarország és Észak-Macedónia pénzügyi és gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak, 2010 óta közel nyolcszorosára növeltük a két ország közötti kereskedelmi forgalmat" - jelentette ki Varga Mihály, miután Észak-Macedónia pénzügyminiszterével, Gordana Dimitrieszka Kocsoszkával tárgyalt Ohridban.

A Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint a magyar tárcavezető kiemelte: "célunk, hogy tovább fokozzuk a két ország adó- és vámügyi együttműködését, amely a magyar cégek piacra lépését is elősegítheti".

Észak-Macedónia Magyarország 36. kereskedelmi partnere a tavalyi adatok szerint, a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom értéke meghaladta a 830 millió dollárt - ismertette Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a gazdasági együttműködés bővülését mutatja, hogy egyre több magyar vállalat jelenik meg Észak-Macedóniában. Az adóügyi együttműködés keretében Magyarország adópolitikai munkacsoporton keresztül is segítséget nyújt Észak-Macedóniának, így többek között a gazdaságfehérítésben, a digitális adóügyi innovációkban és a versenyképes adórendszer kialakításában szerzett tapasztalataink megosztására is készek vagyunk - hangsúlyozta.

Mint mondta: "hazánk komoly eredményeket ért el az államadósság-kezelésben, a családok arányát az adósságfinanszírozásban hétszeresére növeltük, a külföldiekét közel a felére csökkentettük az elmúlt másfél évtizedben. Az adósságkezelésben és az állampapír-forgalmazásban alkalmazott magyar megoldások Észak-Macedónia számára is hasznosak lehetnek".

Varga Mihály az uniós bővítéspolitikáról szólva kiemelte: a magyar EU-elnökség prioritásként kezeli a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását. Az Európai Uniónak új energiára van szüksége, a régióbeli államok gyors fejlődése az Unió versenyképességi problémáit is enyhítené. Varga Mihály kiemelte, hogy Észak-Macedónia idén már tizenkilencedik éve tagjelölt, a csatlakozási tárgyalások ugyanakkor még mindig nem kezdődtek el, ezért a magyar elnökség szorgalmazza az előrelépést - írta közleményében a PM.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×