Mintegy két százalékkal csökkent az Erste Bank Hungary teljes vállalati hitel- és kötvényállománya 2024 első félévében az előző év hasonló időszakához képest. A pénzintézet vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyettese az InfoRádióban elmondta: jelenleg óvatosság és kivárás jellemzi a teljes szektort, ami elsősorban a remélt gazdasági növekedés elmaradásával indokolható. Cselovszki Róbert hozzátette: ugyan továbbra is vannak beruházási célok és kijelölt felvásárlási célpontok, de a szereplők többsége nem vág bele ezekbe a projektekbe, kedvezőbb időpontra és lehetőségekre várnak.

Elismerte, hogy a magyarországi Este Bank az új hitelek kihelyezésében eddig gyengébb teljesítményt nyújtott idén ahhoz képest mint, amit előzetesen elterveztek. Megjegyezte: a hitel- és kötvényállomány kisebb csökkenése mellett

a kis- és középvállalkozások tekintetében majdnem a felére estek vissza az új kihelyezések.

Cselovszki Róbert szerint hasonló tendencia érvényesült az elmúlt hónapokban is, és egyelőre nem történt jelentős változás, jelenleg nem mutatkozik nagy érdeklődés a szereplők részéről. Nem vár fordulatot az év hátralévő részében sem, hacsak nem jelennek meg támogatott programkonstrukciók, „amire viszont mindenki vár”. Ha ez megtörténik, akkor lehet változás, ellenkező esetben állandósulhat a jelenlegi helyzet.

Kedvező fordulat a jelzálog-hitelezésben

A tavalyi alacsony bázishoz képest ugyanakkor jelentős bővülés volt megfigyelhető a jelzálog-hitelezésben a magyarországi Erste Banknál: az új folyósítás a tavalyi első féléves 25 milliárdról 67 milliárdra nőtt. A bővülés a személyi kölcsönöknél is jelentős, az új folyósítás 45 milliárd forint volt az idei első hat hónapban, 42 százalékkal több, mint 2023 hasonló időszakában.

Az Erste Bank Hungary lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese kiemelte: már 50 százalék felett van a digitálisan folyósított személyi kölcsönök aránya. Harmati László hozzátette: a lakáshitelezéseknél több mint két és félszeres új folyósítást jegyezhettek fel, miután az átlagos hitelösszegek egyharmaddal növekedtek az előző év hasonló időszakához képest. Ennek az emelkedő jövedelmek adta új lehetőségek mellett a folyamatosan dráguló lakáspiac az oka, vagyis ezen a területen is jelentős mértékben érvényesült az inflációs hatás.

Harmati László kiemelte: mivel a digitálisan rendelkezésre álló kisebb hitelösszegeket egyre nagyobb arányban veszik igénybe az ügyfelek, ennél a terméknél inkább csökkentek az átlagos hitelösszegek. A babaváró pedig nagyjából azt a teljesítményt hozta az Ersténél az idei év első hat hónapjában, mint tavaly ilyenkor. Emlékeztetett, hogy ennél a hiteltípusnál szabályszigorítás történt, amiből nem származott volumentöbblet a szektorban.

Az Erste Bank Hungary vezérigazgató-helyettese elmondta: várakozásuk szerint a személyi kölcsönpiacra vonatkozó 600-650 milliárdos prognózisuk teljesülni fog az év végére piaci szinten. Lakáshitelezésben az év elején ezermilliárd körüli új folyósítást jeleztek előre, ezt viszont most

1200 milliárdra módosították, ugyanis az első félévben 700 milliárd felett volt a szektorszintű folyósítás.

A lakáshitelezés jelentős növekedése leginkább az elhalasztott kereslet érvényesülésére vezethető vissza, ugyanis eddig sokan a magas kamatok miatt inkább nem vettek fel jelzáloghitelt, és elhalasztották a vásárlásaikat. Harmati László emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy kivárás volt megfigyelhető az államilag támogatott CSOK Plusz programra, aminek a bevezetése „meghúzta” a hitelezést az első félévben. Az ügyfelek élnek is a lehetőséggel, ugyanis az Erste folyósításainak 31 százalékát teszik ki ezek az igénylések.

Az új lakáspiacon még mindig magas az árfelhajtó erő

Harmati László közölte: az új lakáspiac visszafogottabban teljesített az év első hat hónapjában, jelentősen nőttek az ingatlanárak is. Mint mondta, a hatezer átadott új ingatlan nagyon kevés, ezzel tizenöt éves negatív rekord dőlt meg. Úgy véli, éppen az a probléma, hogy

a folyamatosan gyarapodó keresleti oldal egyre inkább szűkülő kínálattal találkozik.

Ez arra vezethető vissza, hogy az árfelhajtó erő még mindig magas, ami felfelé húzza a hitelösszegeket is.

„A fejlesztőkkel egyeztetve azt tapasztaljuk, hogy a befektetési célú lakáskereslet is megnőtt, és mivel az új lakáspiacon korlátozottak most a lehetőségek, ez a hatás is a használt piacon érvényesül” – magyarázta Harmati László.

A jelzálog-hitelezésnél 30 százalékkal több volt a felvett hitel összege az Ersténél a tavalyi évhez képest. A pénzintézet vezérigazgató-helyettese elmondta: tavaly még 15 millió környékén voltak az átlagos hitelösszegek, idén azonban bőven 20 millió felettiek.