Infostart.hu
eur:
355.14
usd:
301.6
bux:
135792.43
2026. május 7. csütörtök Gizella
Pontyokat eresztenek a Balatonba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai Keszthelyen 2016. február 9-én. A cég előző nap kezdte meg a tavaszi haltelepítést, amelynek során 60 tonna háromnyaras pontyot eresztenek a tóba.
Nyitókép: MTI/Varga György

Itt száradt ki a legtöbb halastó - körkép

Csökkent a haltermelés Magyarországon, a fogyasztás némiképp emelkedett, de még messze van az európai vagy a világátlagtól.

A nyilvántartott 30,042 ezer hektár halastóból 25,514 hektár üzemelt 2022-ben, ami a korábbi évek 90 százalékos üzemelési arányához képest 5 százalékpontos csökkenés – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati jelentéséből. A tófelület kétharmadán termeltek étkezési halat, 21,6 százalékán növendékhalat állítottak elő, 7,8 százalékát pedig ivadéknevelésre hasznosították – írja a vg.hu.

A halászati ágazat 2022-ben az aszály, az orosz–ukrán háború és a megnövekedett energiaárak, valamint az útdíjak októberi emelkedése miatt nehéz helyzetbe került. A rendkívüli szárazság okozta vízhiány leginkább

azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzáró gátas tógazdaságokat sújtotta, ahol patakokból történik a tavak feltöltése, és a vízgyűjtő területen nem esett elég csapadék.

Ezeknél a gazdaságoknál nincs lehetőség szivattyús vízutánpótlásra.

A helyzet annyira rossz volt, hogy egyes helyeken 1-1,5 méterrel alacsonyabban állt a vízszint a szükségesnél - ezekbe a tavakba pedig nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, sőt néha arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák.

A kedvezőtlen körülmények és a felületcsökkenés ismeretében nem meglepő, hogy tavaly a magyarországi tógazdasági haltermelés az előző évinél 3,3 százalékkal kevesebb, 20 816 tonna volt. Regionális szinten azonban nagyok voltak az eltérések: az Észak-Alföldön például 14 százalékos termeléscsökkenést mutattak ki.

A horgásztatással értékesített hal mennyisége 226 tonna volt, ami 8 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 209 tonnához képest.

A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés 81,6 százalékát az étkezési ponty adja, évente jellemzően 11-12 ezer tonnát. A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt mennyiség 3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 6,2 százalékát adta 2022-ben. A megtermelt étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2022-ben 238,4 tonnát tett ki, ami az előző év adatához mérten több mint 10,5 százalékos csökkenés.

A tógazdasági halászattal ellentétben az intenzív üzemi haltermelés bővülni tudott, a 2021-eshez képest 9 százalékkal. Ezekben az üzemekben 6174 tonna halat állítottak elő, amiből az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4827 tonna volt. Az intenzív termelés 94 százalékát 2022-ben az afrikai harcsa termelése tette ki, ezenkívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve pisztrángot is termeltek.

Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Hiába az újabb tárgyalási kör, továbbra sem engednek a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett vámpaktumból. Bár az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak papíron kivitelezhetőnek tűntek a tervei, Donald Trump amerikai elnök húzásai lehetetlenné tették, hogy az uniós vezetők és törvényhozók szó nélkül belemenjenek az első pillantásra rendkívül előnytelen alkuba. Míg az EU kereskedelmi biztos régóta konzekvensen a végrehajtás mellett kardoskodik, a beígért vámkedvezmények végrehajtása mellett, Trump mozgástere azonban jelentősen összezsugorodott, mióta elkaszálták korábbi vámtételeit. Ebben a helyzetben az EU-n belüli eltérő elvárások és az amerikai elnök fenyegetései nehezen kikezdhető okokat szolgáltatnak a további időkérésre. Akár tudatos a stratégia, akár tanult tehetetlenség, a két fél kereskedelmi kapcsolatai úgy tűnik, már nem a megbízhatóságon, hanem azon múlnak, hogy az USA jogrendszere meddig bírja az elnök által egy személyben elgondolt azonnali vámintézkedéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×