Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Pontyokat eresztenek a Balatonba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai Keszthelyen 2016. február 9-én. A cég előző nap kezdte meg a tavaszi haltelepítést, amelynek során 60 tonna háromnyaras pontyot eresztenek a tóba.
Nyitókép: MTI/Varga György

Itt száradt ki a legtöbb halastó - körkép

Csökkent a haltermelés Magyarországon, a fogyasztás némiképp emelkedett, de még messze van az európai vagy a világátlagtól.

A nyilvántartott 30,042 ezer hektár halastóból 25,514 hektár üzemelt 2022-ben, ami a korábbi évek 90 százalékos üzemelési arányához képest 5 százalékpontos csökkenés – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati jelentéséből. A tófelület kétharmadán termeltek étkezési halat, 21,6 százalékán növendékhalat állítottak elő, 7,8 százalékát pedig ivadéknevelésre hasznosították – írja a vg.hu.

A halászati ágazat 2022-ben az aszály, az orosz–ukrán háború és a megnövekedett energiaárak, valamint az útdíjak októberi emelkedése miatt nehéz helyzetbe került. A rendkívüli szárazság okozta vízhiány leginkább

azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzáró gátas tógazdaságokat sújtotta, ahol patakokból történik a tavak feltöltése, és a vízgyűjtő területen nem esett elég csapadék.

Ezeknél a gazdaságoknál nincs lehetőség szivattyús vízutánpótlásra.

A helyzet annyira rossz volt, hogy egyes helyeken 1-1,5 méterrel alacsonyabban állt a vízszint a szükségesnél - ezekbe a tavakba pedig nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, sőt néha arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák.

A kedvezőtlen körülmények és a felületcsökkenés ismeretében nem meglepő, hogy tavaly a magyarországi tógazdasági haltermelés az előző évinél 3,3 százalékkal kevesebb, 20 816 tonna volt. Regionális szinten azonban nagyok voltak az eltérések: az Észak-Alföldön például 14 százalékos termeléscsökkenést mutattak ki.

A horgásztatással értékesített hal mennyisége 226 tonna volt, ami 8 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 209 tonnához képest.

A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés 81,6 százalékát az étkezési ponty adja, évente jellemzően 11-12 ezer tonnát. A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt mennyiség 3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 6,2 százalékát adta 2022-ben. A megtermelt étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2022-ben 238,4 tonnát tett ki, ami az előző év adatához mérten több mint 10,5 százalékos csökkenés.

A tógazdasági halászattal ellentétben az intenzív üzemi haltermelés bővülni tudott, a 2021-eshez képest 9 százalékkal. Ezekben az üzemekben 6174 tonna halat állítottak elő, amiből az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4827 tonna volt. Az intenzív termelés 94 százalékát 2022-ben az afrikai harcsa termelése tette ki, ezenkívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve pisztrángot is termeltek.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×