eur:
411.35
usd:
392.57
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Pontyokat eresztenek a Balatonba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai Keszthelyen 2016. február 9-én. A cég előző nap kezdte meg a tavaszi haltelepítést, amelynek során 60 tonna háromnyaras pontyot eresztenek a tóba.
Nyitókép: MTI/Varga György

Itt száradt ki a legtöbb halastó - körkép

Csökkent a haltermelés Magyarországon, a fogyasztás némiképp emelkedett, de még messze van az európai vagy a világátlagtól.

A nyilvántartott 30,042 ezer hektár halastóból 25,514 hektár üzemelt 2022-ben, ami a korábbi évek 90 százalékos üzemelési arányához képest 5 százalékpontos csökkenés – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati jelentéséből. A tófelület kétharmadán termeltek étkezési halat, 21,6 százalékán növendékhalat állítottak elő, 7,8 százalékát pedig ivadéknevelésre hasznosították – írja a vg.hu.

A halászati ágazat 2022-ben az aszály, az orosz–ukrán háború és a megnövekedett energiaárak, valamint az útdíjak októberi emelkedése miatt nehéz helyzetbe került. A rendkívüli szárazság okozta vízhiány leginkább

azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzáró gátas tógazdaságokat sújtotta, ahol patakokból történik a tavak feltöltése, és a vízgyűjtő területen nem esett elég csapadék.

Ezeknél a gazdaságoknál nincs lehetőség szivattyús vízutánpótlásra.

A helyzet annyira rossz volt, hogy egyes helyeken 1-1,5 méterrel alacsonyabban állt a vízszint a szükségesnél - ezekbe a tavakba pedig nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, sőt néha arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák.

A kedvezőtlen körülmények és a felületcsökkenés ismeretében nem meglepő, hogy tavaly a magyarországi tógazdasági haltermelés az előző évinél 3,3 százalékkal kevesebb, 20 816 tonna volt. Regionális szinten azonban nagyok voltak az eltérések: az Észak-Alföldön például 14 százalékos termeléscsökkenést mutattak ki.

A horgásztatással értékesített hal mennyisége 226 tonna volt, ami 8 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 209 tonnához képest.

A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés 81,6 százalékát az étkezési ponty adja, évente jellemzően 11-12 ezer tonnát. A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt mennyiség 3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 6,2 százalékát adta 2022-ben. A megtermelt étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2022-ben 238,4 tonnát tett ki, ami az előző év adatához mérten több mint 10,5 százalékos csökkenés.

A tógazdasági halászattal ellentétben az intenzív üzemi haltermelés bővülni tudott, a 2021-eshez képest 9 százalékkal. Ezekben az üzemekben 6174 tonna halat állítottak elő, amiből az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4827 tonna volt. Az intenzív termelés 94 százalékát 2022-ben az afrikai harcsa termelése tette ki, ezenkívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve pisztrángot is termeltek.

Címlapról ajánljuk
Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Idén is elkészítették a Német-Magyar Barométer elnevezésű tanulmányt. A hazai felmérést végző Nézőpont Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: az elmúlt években sokat romlottak a kétoldalú kapcsolatok, társadalmi szinten azonban megmaradt az egymás iránti tisztelet. Mráz Ágoston Sámuel szerint új helyzetet teremthet, ha a várakozások szerinti eredmény születik a februári előre hozott német választáson.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×