eur:
413.99
usd:
396.48
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Matolcsy György a kamatdöntés után: "a kormány vezesse ki az ársapkákat!"

A jegybanki alapkamatról szóló döntést követően sajtótájékoztatót hívott össze a Magyar Nemzeti Bank vezetése. "Hosszú ideig nem lesz szó a kamatcsökkentési ciklus megkezdéséről" - jelentette be Matolcsy György, aki szerint az ársapkák 3-4 százalékot dobtak az infláción.

Kedden összeült a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és úgy döntött, 13 százalékon hagyja a jegybanki alapkamatot, nem kezdődik meg tehát egyelőre a kamatcsökkentési periódus. Tovább szűkítette azonban a kamatfolyosót: a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette egy egynapos hitelkamat csökkentésével. Az egynapos betéti kamat továbbra is 12,5 százalék.

15 órára a jegybank vezetése sajtótájékoztatót hívott össze, hogy a részleteket megossza a nyilvánossággal, illetve érveljen a döntés mellett.

Matolcsy György MNB-elnök azt mondta, beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító intézkedései. Emlékeztette, az európai jegybakok közül az MNB kezdte meg először az infláció elleni küzdelmet, "megindult a dezinfláció".

Az jegybankelnök nem vár nyomást a folyó fizetési mérleg oldaláról, mint korábban, de a nemzetközi hatás átgyűrűzött a múltban.

Közölte, "az infláció a legnagyobb, legerősebb, legmakacsabb közellenség", az ugyanis

még mindig 3-szorosa az uniós átlagénak, a régiós inflációhoz képest is még mindig 10 százalékkal magasabb.

"A döntést az is lehetővé tette, hogy a monetáris tanács úgy látja, a költségvetés konszolidációs pályára vált a korábbi fenntarthatatlan pályáról" - fogalmazott, külön kiemelve, hogy a várakozások szerint 3 százalék alá csökken a GDP-arányos hiány 2024-ben.

Úgy fogalmazott,

hosszú ideig nem lesz szó a kamatcsökkentési ciklus megkezdéséről.

Továbbra is magas inflációra számít és energiaár-robbanásra, a háború marad és "a pénzpiaci instabilitás korszakába lépünk".

Aztán azt elemezte, miért ilyen magas az infláció.

"Sok országspecifikus ok van ebben. Az egyik a 2021-es költségvetés, hiszen

a régióban a legmagasabb deficit alakult ki, 3,5-4-szer olyan magas volt, mint a lengyel.

Az államháztartási egyensúly elromlása sajnálatos magyar ok" - húzta alá.

Két fő összetevőként az élelmiszerárakat és az üzemanyagárakat említette, előbbiek közül az ársapkák negatív hatását:

3-4 százalékkal lett magasabb az infláció az ársapkák miatt, ezért javasolják, minél hamarabb vezessék ki az ársapkákat.

E mentén viszont üdvözölte az árfigyelő rendszer intézkedését.

Ezt követően nemzetközi folyamatokat elemzett, a háborút, a vezetékrobbanást és az uniós források elbizonytalanodását, minderre a jegybank az irányadó kamat és az alapkamat "erélyes szétválasztásával" reagált.

"Az egyetlen jó döntés volt, hogy szeptemberben megállunk az alapkamattal, majd egy külön döntéssel kezeljük az instabilitást" - mondta. "Az operáció sikerült, 430-ról visszafordult a forint-euró árfolyam."

Szerinte egy 3 éves válság van mögöttünk, ebben a közegben

Magyarország az infláció terén nagyon rosszul teljesített.

Az ársapkákról részletesebben is beszélt: szerinte az ársapkás termékek helyettesítő termékeinél mind nagy arányú áremelkedés történt, ami nagyon nagy bajt okozott.

Bejelentette, folytatják az infláció elleni harcot, a magas infláció ugyanis nem segíti a felzárkózást és a stabil növekedést.

Virág Barnabás alelnök szerint az infláció csökkentése terén folytatott küzdelemben nem lehet hátradőlni,

a cél ugyanis nem az egy számjegyű, hanem a 3 százalékos inflációs közeg.

Megerősítette, jó ideig nem lehet napirenden a 13 százalékos alapkamat csökkentése.

A makrogazdasági helyzetértékelésről elmondta még, a dezinfláció a régiósnál lényegesen magasabb szintről indul meg. Az infláció szerkezetéről elmondta,

az élelmiszerek és az iparcikkek körében már csökken az áremelkedés mértéke, a szolgáltatásokéban viszont nem.

A befolyásoló tényezők azonban mind a javulás irányába hatnak - folytatta.

A reálgazdaságban azt látták, az év első negyedévében a GDP csökkent, az év közepére várható az újbóli növekedés, aminek az lehet a záloga, hogy az árnövekedés mérséklődik, a fogyasztás viszont növekedésnek indul.

Elmondta még: a folyó fizetési mérleg javul, az inflációs fordulat pedig tényleg megkezdődött.

Az MNB továbbra is "szigorú monetáris kondíciókkal" vesz részt az infláció elleni küzdelemben - mondta még.

A javuló kockázati megítélés esetén normalizálják majd a monetáris politikát - zárta gondolatait.

Matolcsy György végül néhány tanulsággal zárta a beszámolót:

  1. A hetvenes évek tanulsága, hogy az infláció veszélyes ellenfél, 1982-ben kellett végül legyőzni, nem igaz a felvetés, hogy az inflációnak vége van.
  2. Ha az infláció visszatér, a magyar felzárkózás kerül veszélybe.
  3. Egy jegybank önmagában nem lehet sikeres, csak a kormánnyal együtt érhet el sikert, ezért üdvözli a jegybank, hogy a kormány társul a jegybank inflációellenes harcához. "Ha csak egy kis kóbor ellenfél lenne, lehetne külön küzdeni."
  4. Az infláció "csavaros eszű, szinte székely vicceken nevelkedett" jelenség.
  5. Az infláció forrása jellemzően importforrású infláció volt.
  6. Az infláció átgyűrűzésével le kell számolni, azzal, hogy ha valaki emel, mindenki emel.
  7. Nem járhat jól egy költségvetés a magas inflációval. "Egy ideig úgy tűnhet, hogy a költségvetés jól jár a magas inflációval."
  8. El kell vetni, hogy bármilyen esetben a kormány hozhat olyan eredményes, hatékony intézkedést, amely szembemegy a piaci törvényekkel (árstop), Szlovákia is kiállt az árstop ellen. Egy piaci alapokon nyugvó szerkezetet zavar meg.
  9. Magasabb termelékenységgel kell versenyképesebbé válni. (A második legrosszabb az élelmiszer-ipari termelékenység, párhuzamosan a magas élelmiszer-inflációval.)
  10. Az infláció elleni küzdelem nem lehet eredményes versenyképességi, termelékenységi fordulat nélkül.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×