Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Nyitókép: Forrás: Facebook/OTP Bank

Előállt mérlegével az OTP - a gyenge forint főszereplővé vált

Az OTP-csoport az elemzői várakozásokat valamivel meghaladó, 153,421 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el az utolsó negyedévben, ami az előző negyedévinél 19 százalékkal kisebb, az egy évvel korábbihoz képest 24 százalékkal magasabb.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján péntek hajnalban közzétett, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján az OTP csoport 2022 egészében 592,547 milliárd forint konszolidált korrigált adózott eredményt ért el, ami 19 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az elemzői konszenzus azzal számolt, hogy a konszolidált korrigált adózás utáni eredmény 2022 utolsó negyedévében 147,479 milliárd forint, ami negyedéves összevetésben 22 százalékos csökkenésnek, éves alapon 20 százalékos növekedésnek felelne meg.

A bankcsoport konszolidált adózás utáni eredménye - korrekciós tételek nélkül - 2022-ben 347,1 milliárd forint volt, ami jelentős, 24 százalékos visszaesésnek felel meg éves alapon; a negatív korrekciós tételek megugrásával - például különadó, kamatstop, orosz állampapírokra képzett értékvesztés - magyarázható - írták.

A jelentés szerint tavaly összesen 245 milliárd forintnyi korrekciós tétel terhelte a bankcsoport adózás utáni eredményét: ebből a bankadót és az extraprofit adót magába foglal különadó 91,4 milliárd forint, a goodwill leírás 59,3 milliárd forint, a kamatstop 36,5 milliárd forint, az orosz állampapírokra képzett értékvesztés 35 milliárd forint, a Sberbank Magyarország végelszámolásának hatása 10,4 milliárd forint, a törlesztési moratórium 2,5 milliárd forint.

Az eredményt érdemben befolyásolták a devizaárfolyam-mozgások: a forint átlagárfolyama egy év alatt minden devizával szemben jelentősen gyengült

- mutattak rá.

A bankcsoport 2022-es eredményét a működési eredmény 32 százalékos javulása 868,487 milliárd forintra alakította: a bevételek 26 százalékkal 1656 milliárd forintra nőttek, amihez valamennyi eredménysor hozzájárult; a kiadások 21 százalékkal 788 milliárd forintra nőttek.

A mérlegfőösszeg 32 804 milliárd forintot tett ki 2022 egészében, ami az egy évvel korábbihoz viszonyítva 19 százalékos növekedést jelent.

A konszolidált árfolyamszűrt teljesítő (Stage 1+2) hitelállomány 12 százalékkal 18 674 milliárd forintra bővült éves szinten; a betétállomány 14 százalékkal 25 188 milliárdra nőtt.

A csoport elsődleges alapvető tőkemutatója az év végén végén 16,1 százalék, az egy évvel korábbinál 1,5 százalékponttal kisebb volt, a minimum követelmény 10,7 százalék.

Leányvállalatok szerint nézve, a magyarországi egység eredménye 19 százalékkal 253 milliárd forintra nőtt,

  • Montenegróban 137 százalékos,
  • Albániában 84 százalékos,
  • Moldovában 61 százalékos,
  • Bulgáriában 56 százalékos,
  • Szlovéniában 42 százalékos,
  • Horvátországban 28 százalékos,
  • Szerbiában 15 százalékos volt a bővülés;
  • Romániában pedig 28 százalékos csökkenés következett be.
  • Oroszországban az adózás utáni eredmény rubelben 9,1 milliárdról 3,9 milliárdra esett vissza, a bruttó hitelállomány helyi devizában 12 százalékkal csökkent egy év alatt, ezen belül a vállalati hitelek 75 százalékkal zuhantak vissza. Az orosz eszközök súlya a konszolidált teljes eszközállományon belül az év végén 3,1 százalék volt.
  • Ukrajnában a bruttó hitelállomány 16 százalékkal mérséklődött éves szinten, a betétállomány azonban az év egészében 21 százalékkal nőtt; az ukrán súly a teljes eszközállományon belül 3,2 százalékot képviselt.

A 2022-es üzleti év után az igazgatóság várhatóan 84 milliárd forint, részvényenkénti 300 forint osztalék fizetésére tesz javaslatot.

Az OTP részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, a papír csütörtökön 90 forinttal, 0,89 százalékkal 10 060 forintra esett, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 13 550 forint, a legalacsonyabb 7738 forint volt.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×