Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Thunderstorm over Budapest Parliament
Nyitókép: Photographer and videographer fr/Getty Images

Számos kockázatot lát a hitelminősítő Magyarországgal kapcsolatban

A bankrendszer állapotától kezdve a kormányzás minőségén és az energiaellátás diverzifikálásán át az uniós források megérkezéséig rengeteg kockázatot azonosított a Moody's, mely összességében stabilnak értékeli a magyar helyzetet.

Pénteken érvényben hagyta az eddigi Baa2 besorolást Magyarország esetében a Moody’s és a stabil kilátáson sem változtattak. A kedden kiadott részletes elemzésükből azonban kiderül, hogy számos külső és belső tényező is fenyegetheti a magyar gazdaság jelenleg stabil kilátásait – írja a Portfolio.

Az alapeseti forgatókönyvük ugyanakkor optimista: arra számítanak, hogy Magyarország végül megkapja a legtöbb jelenleg zárolt uniós forrást a mintegy 22 milliárd eurós keretből.

Az ország gazdasági erejét "a3"-ra értékelik, amit szerintük a robusztus növekedési dinamika és a vásárlóerő-paritáson (PPP) mért egy főre jutó GDP is indokol. Érvelésük alapja, hogy a reál-GDP-növekedés a világjárványt megelőző években erős volt, 2014 és 2019 között átlagosan 4,1 százalékot tett ki.

Az orosz–ukrán katonai konfliktus negatív hatása miatt a fogyasztói árak megugrása révén a gyengébb külső kereslet és a bizonytalansági sokk hatására a reál-GDP növekedése 2022-ben is szilárd 4,6 százalékos maradt az egész évet tekintve, még ha az utolsó két negyedévben technikai recesszióba is került, így a Moody's előrejelzése szerint

a magyar gazdaság 2023-ban elkerüli a recessziót, 0,8 százalékkal növekedhet éves szinten.

A hitelminősítő arra számít, hogy a költségvetési politika szigorodik, a GDP-arányos adósság tovább csökken 2023-2024-ben, de az adósságfinanszírozási mutatók így is romlanak majd. A GDP esetében 2024-re 3,0 százalékosra felfelé módosították a korábbi 2,6 százalékos előrejelzésüket – olvasható mások mellett.

Mint megjegyzik, az energiaár-sokk 2022-ben mintegy 8 százalékkal gyengítette Magyarország külkereskedelmi cserearányát az uniós átlagot jelentő 5 százalékos visszaeséssel szemben. Szintén az energiaárak emelkedése miatt romlott a külkereskedelmi mérlegünk.

Energiaellátás

Bár Magyarország azon uniós országok közé tartozik, amelyek a leginkább függenek az orosz gáztól, az energiaellátás leállásának kockázatát viszonylag alacsonynak tartja a Moody's. Megjegyzik, jó előjel, hogy eddig nem volt fennakadás, és Magyarország augusztus végén új gázszállítási megállapodást írt alá a Gazprommal. Kiemelik, hogy az ország jelentős gáztárolói kapacitással rendelkezik, ráadásul a töltöttség február legvégén is 48 százalékon állt, ami az éves fogyasztás 30 százalékát lefedi.

Azt is a stabilitást erősítő tényezőnek tekintik, hogy Magyarország hozzáféréssel rendelkezik a horvátországi Krk-szigetén lévő cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálhoz.

Rizikót látnak viszont abban, hogy az Oroszországtól való energiafüggőség a következő években is nagyon jelentős marad. Emellett a kormány a gázfüggőséget a gáz villamosenergiával való helyettesítésével kívánja csökkenteni, amely szintén kockázatokat rejt.

Az elemzés részletesen kitér az EU-s forrásokra, illetve hosszasan taglalja, hogy Magyarország intézményi és kormányzati teljesítményével kapcsolatban milyen gondokat lát.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×