Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A Világgazdasági Fórum emblémája az eseménynek otthont adó davosi kongresszusi központ egyik ablakán a Világgazdasági Fórum 53. találkozója alatt, 2023. január 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

A békéről alig, a fegyverekről annál többet lehetett hallani a Világgazdasági Fórumon

Az ukrajnai háború és a globális recesszió miatti problémák uralták eddig a kedden kezdődött davosi Világgazdasági Fórum éves találkozóját, aminek idei mottója: „az együttműködés lehetőségei egy széttöredezett világban”. Az eseményről Regős Gáborral, a Makronom Intézet makroelemzési vezetőjével beszélgettünk.

Regős Gábor elmondása szerint a fórumon ugyan szóba került az energiaválság ügye, a háború ügye, de az országok közötti – akár gazdasági, akár a háborúhoz kapcsolódó – konfliktusok nagyobb szerepet játszottak. A lengyelek például felszólították a németeket, hogy küldjenek több harckocsit Ukrajnának, ami egy viszonylag meglepő dolog egy világgazdasági fórumon – jegyezte meg a Makronom Intézet makroelemzési vezetője. A szakember, utalva találkozó mottójára, arra is emlékeztetett, hogy Oroszország meghívást sem kapott Davosba.

Érdekesség, hogy fórumon készült egy felmérés, amiben a válaszok alapján most csak a 7. és 9. helyen szerepelt (a 10 legnagyobb kockázati tényezők között) a természeti erőforrások válsága, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kudarca, inkább a gazdasági, a geopolitikai és geoökonómiai kockázatok azok, amik játszanak – tette hozzá Regős Gábor.

Miután a központi téma az ukrajnai háború volt, Volodimir Zelenszkij elnök is bekapcsolódott videokapcsolaton keresztül egy időre a davosi Világgazdasági Fórumra, gyors döntést sürgetve a fegyverszállítások, -szállítmányok ügyében, ami több más felszólaló részéről is szóba került.

A Makronom Intézet makroelemzési vezetője úgy véli, az érintettek számára – melyek többsége a maga problémáival is küzd – rónak némi terhet a fegyverszállítások, noha azért sok esetben inkább a „padlás kisöpréséről” lehet szó, nem pedig új technikák átadásáról. Hozzátette: az ukrán elnök sok újdonságot amúgy nem mondott, hiszen eddig is a fegyverszállításokat sürgette, akár meg is nevezve, hogy épp milyen technikát szeretne kapni.

A szakértő, mint érdekesség, végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a fórumon többször felmerült a fegyverszállítás ügye, mint egyébként a békéé. Henry Kissinger volt az, aki utóbbit, mint kívánatos opciót említette, bár ezt úgy gondolta, Oroszország vonuljon vissza teljesen, mert onnantól lehet tárgyalni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×