Infostart.hu
eur:
375.58
usd:
318.6
bux:
126228.01
2026. február 25. szerda Géza
A Világgazdasági Fórum emblémája az eseménynek otthont adó davosi kongresszusi központ egyik ablakán a Világgazdasági Fórum 53. találkozója alatt, 2023. január 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

A békéről alig, a fegyverekről annál többet lehetett hallani a Világgazdasági Fórumon

Az ukrajnai háború és a globális recesszió miatti problémák uralták eddig a kedden kezdődött davosi Világgazdasági Fórum éves találkozóját, aminek idei mottója: „az együttműködés lehetőségei egy széttöredezett világban”. Az eseményről Regős Gáborral, a Makronom Intézet makroelemzési vezetőjével beszélgettünk.

Regős Gábor elmondása szerint a fórumon ugyan szóba került az energiaválság ügye, a háború ügye, de az országok közötti – akár gazdasági, akár a háborúhoz kapcsolódó – konfliktusok nagyobb szerepet játszottak. A lengyelek például felszólították a németeket, hogy küldjenek több harckocsit Ukrajnának, ami egy viszonylag meglepő dolog egy világgazdasági fórumon – jegyezte meg a Makronom Intézet makroelemzési vezetője. A szakember, utalva találkozó mottójára, arra is emlékeztetett, hogy Oroszország meghívást sem kapott Davosba.

Érdekesség, hogy fórumon készült egy felmérés, amiben a válaszok alapján most csak a 7. és 9. helyen szerepelt (a 10 legnagyobb kockázati tényezők között) a természeti erőforrások válsága, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kudarca, inkább a gazdasági, a geopolitikai és geoökonómiai kockázatok azok, amik játszanak – tette hozzá Regős Gábor.

Miután a központi téma az ukrajnai háború volt, Volodimir Zelenszkij elnök is bekapcsolódott videokapcsolaton keresztül egy időre a davosi Világgazdasági Fórumra, gyors döntést sürgetve a fegyverszállítások, -szállítmányok ügyében, ami több más felszólaló részéről is szóba került.

A Makronom Intézet makroelemzési vezetője úgy véli, az érintettek számára – melyek többsége a maga problémáival is küzd – rónak némi terhet a fegyverszállítások, noha azért sok esetben inkább a „padlás kisöpréséről” lehet szó, nem pedig új technikák átadásáról. Hozzátette: az ukrán elnök sok újdonságot amúgy nem mondott, hiszen eddig is a fegyverszállításokat sürgette, akár meg is nevezve, hogy épp milyen technikát szeretne kapni.

A szakértő, mint érdekesség, végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a fórumon többször felmerült a fegyverszállítás ügye, mint egyébként a békéé. Henry Kissinger volt az, aki utóbbit, mint kívánatos opciót említette, bár ezt úgy gondolta, Oroszország vonuljon vissza teljesen, mert onnantól lehet tárgyalni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×